calm down

 Nem mondom, hogy sokkal jobb a kedvem. Ma is úgy jöttem el dolgozni, hogy egész reggel szenvedtem. Annyira utálom az ilyen állapotokat és ilyenkor minden mást is: magamat és mindent, amit körülvesz. Ha csak ránézek a májusi beosztásomra, el tudnám sírni magam. A hó végi utazás vigasztal kicsit, de az még nagyon messze van és nem akarom, hogy egy teljes hónapom megint ilyen stresszesen és ingerlékenyen teljen. 

A tegnap mondjuk jó volt. Reggel kimentünk a Lehel piacra és vettünk egy csomó finomságot: zöldségeket, sajtokat, szamócát, friss kiflit (szerintem az egész városban itt lehet kapni a legfinomabb kiflit, általában csak ezért sétálunk el a piacig, de ha már ott vagyunk, veszünk mást is). Aztán megreggeliztünk otthon és visszabújtunk az ágyba, én el is aludtam. 1 körül ébredtem, akkor bevonultam a konyhába és sütöttem egy zöldséges quiche-t, meg bepácoltam egy kiló csirkét fokhagymás olajba és összedobtam mellé egy zöldség salátát. Így kajánk az van megint 2 napra és legalább a főzés is kikapcsolt kicsit, nagyon szeretem. Délután fogorvoshoz mentünk, Gábornak kiesett az egyik foga, én meg elkísértem. Amíg fent volt, én lent megvártam a parkban, annyira jó volt végre úgy ücsörögni egy padon, hogy nem fáztam és sütött a nap...az ilyen feltöltődés után mindig elkap az érzés, hogy minden rendben lesz és nagyon meg tudok nyugodni. Annyira várom már az őrségi utazást is, meg azt, hogy kiköltözzünk a városból... Régebbi olvasóim, barátnőim biztos emlékeznek arra, hogy hosszú évek óta azért nyígok folyton, mert utálok bent, a városban lakni. Utálom a tömeget, a zajt, a szagokat, a tömegközlekedést, a szomszédokat. Évek óta tervezem, hogy elköltözök (Őrség, Dunakanyar) és annyira örülök, hogy most végre megvalósul és reggel kiülhetek majd egy bögre kávéval a kertbe. Szerintem annyira jó lesz, hogy egész életemben hálás leszek érte. Nagyon készülök rá, már nézegettem madáretetőket is. Meg van a kertben egy nagy üvegház, amit semmire nem használ a család, de mivel Gábor öccse kertész, én meg szeretnék egy kicsit kertészkedni, már megbeszéltük, hogy ültetünk majd el mindenféle finomságot. Gábor anyukája meg megígérte, hogy megtanít lekvárt befőzni. Annyira várom már ezeket a dolgokat.... Most, hogy ezek így eszembe jutottak, már nincs is rossz kedvem. Meg azért sem, mert holnapután hétvége és egészen kivételesen lesz 2 napom egybe, ami szabad lesz. Azt tervezzünk, hogy elmegyünk biciklizni a Naplás tóhoz, meg vezetünk is persze. Ezen felül napozni szeretnék még, meg aludni és enni valami finomat, mondjuk olyan régóta tervezem, hogy sütök patisszont, de nem tudom, azt vajon lehet már kapni?