our house, in the middle of our street

 Tegnap rendben leköltöztünk. Egy kört hoztunk csak le, az előtte lévő hetekben úgyis mindig dobozokkal jöttünk, amikor jöttünk. Most azért még jópár dolog maradt a lakásban, de egyszerűen már nem fért a kocsiba. Most lehoztuk a tévét, a fürdőszobai cuccokat, a legfontosabb konyhai cuccokat, a hűtőben és fagyasztóban lévő dolgokat, az összes ruhát, a haspadot és a súlyzókat, az állatok dolgait, Marcipán ágyát, az alomtálcákat és a két macskát. Ami most ott maradt: a konyhai felszerelések 90%-a, a kutya másik ágya, az összes ágynemű, a szárító,  a kaparófa, a kis faasztal, a hifi, a kamrában lévő nem romlandó ételek...nagyjából ennyi. Ezeken felül még a hűtőt akarjuk majd lehozni, de még az is lehet, hogy veszünk egy újat és azt otthagyjuk a leendő albérlőnek. Viszont valami nagy lomtalanítás esetén (az idei már megvolt sajnos) meg kell majd válnunk az ágykerettől (törött), a két kanapétól (az egyik törött és ronda, a másik csak már egyszerűen vállalhatatlan), a darabjaira hulló ruhásszekrénytől és a csúnya könyvespolctól. Le kell cserélni a bejárati ajtót és a konyhai kisablakot. Szóval lesz még meló vele bőven, mielőtt kiadjuk. 

A cicák rendben utaztak a kis boxokban. Első körben egy régi, kiürített gyerekszobát kaptak meg itt, de mindketten eléggé féltek abban a szobában. Így kinyitottam az ajtót, hátha inkább kijönni van kedvük. Ahhoz volt, a fekete azóta is mászkál és felfedez, a cirmos még nagyon fél, de már ő is kimerészkedett és ment pár kört az emeleten. Felügyelet nélkül még nem szabad kint hagyni őket a teljes lakrészben, mert simán kijutnának az udvarra (az meg még nagyon korai két, lakásban felcseperedett bársonytalpúnak). 

Ma egyedül vagyok itthon, mert Gábor hajnalban dolgozni ment. Annyi minden van, hogy azt se tudom mihez fogjak. A fő baj az, hogy az emelet nincs kiürítve, tehát tele van felszereléssel (konyhai, fürdőszobai egyaránt, plusz ruhák, játékok), amikre Gábor húgának már valószínűleg nem lesz szüksége, de azért nyilván semmit nem dobok ki, hanem csak elpakolom dobozokba. Ha ez megvan, akkor tudok én is kipakolni. Annyiból baromi jó egyébként ez az egész, hogy úgy költöztünk le, hogy itt minden van, tehát mintha egy kész lakást kaptunk volna. És majd idővel, ahogy időnk és pénzünk engedi, cserélgetjük le a dolgokat, meg alakítjuk át úgy, ahogy nekünk tetszik. Amit már biztosan tudunk, hogy szeretnénk: gipszkartonfalat húzni a lépcső mellé és betenni a lépcső tetejére egy ajtót, mosogatógépet venni, áthozni vagy venni egy új hűtőt (itt most csak egy kicsi van), kiköltözni a tetőtérből (eddig ott aludtunk) és a lenti hálót használni, miután újratettük ott a padlót, kicsit kipofozni a fürdőt és a wc-t. Első körben kb. ennyi. 

Nekem ma eddig annyi sikerült, hogy kipakoltam az élelmiszereket, kitakarítottam a konyha egyik felét, kimostam 2 adag ruhát, pakolgattam a kezem ügyébe akadó mindenféle dolgokat. Szeretnék még ma végezni a ruháim kipakolásával, de végülis más dolgom sincs ezen kívül, csak szoktatni a macskákat az új helyhez, meg ülni a kertben egy kávés bögrével a kezemben. 

ez még a reggeli kávém volt, azóta már az ebéd utánit is megittam