intermezzo

  Szóval volt egy kis közjáték a szuper kikapcsolódásunk alatt, ami felidegesített. Így utólag visszagondolva már nem akkora dolog, de ott, akkor, megmondom őszintén, engem nagyon zavart. Gábor nevetett is rajtam este, hogy még mindig ezen pörgök. (Jók az ilyen visszajelzései, mert ilyenkor magamba nézek: tényleg, mit pörgök még mindig ezen??)

Délután, amikor lent ültünk a wellnessben, lejött egy idősebb házaspár, köszöntünk egymásnak, ők bementek úszni a medencébe. Egy kis idő után a nő átjött hozzánk a jacuzziba és szóba elegyedett velünk a víz hőmérsékletéről, meg a wellness-ről. Aztán kérdezte, hogy honnan jöttünk, meg mennyi időre, válaszolgattunk, Gábor is kérdezte őt, nem is volt ezzel baj. Nemsokára átjött a férje is, ő is leült közénk és onnantól én elvesztettem a fonalat. A hapsinak onnantól be nem állt a szája, konkrétan nem lehetett lelőni. Gábor is közvetlen és nagy dumás, de a pasi simán lekörözte. Nem olyan sokára már szinte mindent tudtunk róluk... Hogy 3 gyerekük van, kettő fiú és egy lány, három fiúunokájuk, most mentek nyugdíjba, ezt az utat ajándékba kapta a nő a volt munkahelyétől, a férfi mivel foglalkozik, a férfi zalai, a nő pesti és a VIII. kerületben laknak, milyen autóval jöttek, ami milyen évjárat és milyen motor van benne, most vettek négyévszakos gumit, mennyire szokták használni, milyen kartonos vizet szoktak venni a Lidl-ben, utazáskor snapszerezni szoktak, de saját szabályok szerint (ekkor elmesélték a szabályt is -agyrém-), merrefelé szoktak utazni, hogyan voltak Ázsiában hetekig, hogyan vettek 10 állomásos repülőjegyet, kikkel utaztak, melyik ország szar, melyik nem az, ez a wellness se túl jó azért, ő nem is szeret wellness-ezni, jaa ő is villanyszerelő, de sose dolgozott a szakmában, mert az egy szar szakma, és így tovább, és így tovább...Gábor próbált néha közbevágni, ha olyan volt a téma, akkor mesélni szerette volna a saját élményt, de erre nem volt lehetősége, ráadásul a végén már olyan is volt, hogy a pasi és a nő is egyszerre beszéltek, próbálták túlszárnyalni egymás hangját, te meg nem tudtad, hogy melyikre nézzél, mert egyik se hallatszott rendesen a másiktól. Nálam sokkal hamarabb elszakadt a cérna, mint Gábornál és már elég idegesen ültem a vízben és vártam, hogy konkrétan menekülni lehessen, de csak nem akart vége szakadni a mesedélutánnak. Amikor már ott tartottam, hogy felállok és kimegyek a vízből, akkor mondtam Gábornak, hogy menjünk vacsorázni. Szerencsére rögtön mondta, hogy jó, mert már kiázott a víztől. A férfi sajnálkozott, hogy megyünk és kérdezte, hogy melyik szobában vagyunk (??) és találkozunk -e a vacsoránál. Gábor mondta, hogy persze. Aztán később, mikor lejöttek enni, le akartak ülni az asztalunkhoz, a szerencsénk csak az volt, hogy a leveses tányérokat még nem vitte el a pincér az asztalunktól, így úgy tűnt, hogy nem férnek oda. Letelepedtek a mellettünk lévő asztalhoz, és a pasi szinte szuggerált minket, szerintem várta a szemkontaktust, hogy ugyan átülünk -e hozzájuk. Ezért egy picit a vacsorát is elrontotta, mert a pincér előtte még gyertyát is gyújtott az asztalunknál,  tök romantikus lett volna minden, ha nem azzal vagyok elfoglalva, hogy csak nehogy ideüljenek és végigdumálja a vacsorát ez az ember... Aztán távozáskor, ők még ettek, de a pasi odaszólt nekünk, hogy merre lesztek?? Gábor pedig, hogy tudtára adja, nem szeretnénk velük lenni, azt válaszolta, hogy romantikázunk. A pasi nem értette, mire Gábor hangosabban elismételte, így már az összes vendég hallotta, aki az étteremben ült... Felmentünk, felnyaláboltunk két poharat, meg az üveg bort és indultunk ki, a nagy terasz felé...amikor is a pasi pont kint volt a folyosón...meglátott minket, majd rögtön kérdezte hova mentek?? Gábor mutatott ki a terasz felé, a pasi odajött, hogy megnézze, hova is...de ekkor már szerintem az én arcomról mindent le lehetett olvasni, nem tudtam és nem akartam leplezni, hogy iszonyú faragatlanságnak tartom, amit művel...ránézett Gáborra és azt mondta én is szerzek valami italt és jövök, mire Gábor elég semmitmondóan annyit válaszolt: jó. Kimentünk a teraszra, leültünk, kinyitottuk a bort, de én csak arról tudtam beszélni, hogy mi lesz ha kijönnek, mi legyen a stratégia, hogy bemeneküljünk majd. Megbeszéltük, hogy 10 perc után majd azt mondom, hogy fázok és bemegyünk. A teraszajtó nyílt is egy pár perc múlva, de nem ők voltak, hanem valaki más, aki nem hozzánk jött. Aztán megittuk az üveg felét, a cica is feljött, de ezek szerencsére nem bukkantak fel és másnap reggel se futottunk össze velük.