morning person

  Tudom, hogy már sokszor írtam arról, hogy mennyire szeretem a reggeleket, de most megint azt érzem, hogy írnom kell róluk, olyan csodálatosak.

Visszagondoltam az elmúlt évekre és rájöttem, hogy én igazából  mindig is egy morning person voltam. A reggel a kedvenc napszakom, akkor érzem magam a legproduktívabban, a legkipihentebben, a legjobban, nagyon le vagyok nyugodva, derűsen látok mindent, tele vagyok jó gondolatokkal. Csak azért felkelek munkába indulás előtt két órával, hogy mindenre legyen időm. Ma és tegnap ez csaknem 3 óra volt. Mondjuk az is hozzátartozik a történethez, hogy fel is ébredtem magamtól, és bár kicsit álmos vagyok ilyenkor, de már járni kezdenek a gondolataim, hogy milyen jó lesz felkelni, kávét inni, olvasni, elmenni kocogni. Arra is rászoktam pár hete, hogy a házimunka egy nagyobb részét is elvégzem: ki-és bepakolom a mosogatógépet, elindítok egy ruhamosást, felsöprök, felmosok, rendet rakok a konyhában, kicserélem az állatok tálkáit tisztára, friss vizet viszek a szökőkútba, beadom a vitaminokat. Ma még meg is reggeliztem otthon és még mindig volt 10 percem az indulásig. Így nézett ki:

6:30 Felkeltem

6:30 - 6:50 Leengedtem és visszaengedtem a kutyát a kertből, lejött a kávé, elindítottam a mosógépet, írtam az egyik kollégámnak

6:50 - 7:40 Megittam a kávét, olvastam, beszéltem a macskáimhoz, adtam nekik reggelit és tiszta vizet, kiszedtem a koszos almot, elkészültem a fürdőben

7:40 - 8:15 Futottam, 5 percet napoztam a kertben és összebújtam a kutyámmal

8:15 - 8:30 Megreggeliztem

8:30 - 9:00 Lezuhanyoztam, kaját csomagoltam mára, összehajtogattam és elpakoltam a ruhákat, kiteregettem, bepakoltam a mosogatógépbe, bevettem a vitaminokat és beadtam a négylábúaknak is, főnökömmel cseteltem

9:15 Elindultam dolgozni

Szuper így, egyszerűen annyira jó érzéssel jövök el otthonról, hogy csak na. Az meg egy külön plusz, hogy amikor este fáradtan hazaesek, tiszta a lakás és minden el van pakolva. Mondjuk ennek a hajnali kelésnek a vonzata, hogy viszonylag már korán vízszintesbe teszem magam: 8-kor már ágyban vagyok és sokszor 9-kor már alszom. Gábor nem annyira érti ezt, ő nagyon szeret sokig lustálkodni reggel, ágyba vinni a kávét és bekapcsolni hozzá a TV-t és autós műsorokat nézni. Néha én is ott maradok vele és akkor az úgy jó is. Emlékszem, tavaly volt egy ilyen téli reggelünk decemberben: aznap pont egyikünk se dolgozott, de mindketten elég korán felébredtünk, hoztunk az ágyba finom, forró kávét és összebújva megnéztünk egy karácsonyi filmet. Az is nagyon jó volt. Viszont nekem ezek a "teszek-veszek, olvasok és elmegyek futni reggelek" aranyat érnek most. 

Azt mondjuk nem tudom, hogy az új munkahelyen ez hogy lesz majd....illetve tudom: csak az egyik héten fogom folytatni ezt az életmódot, akkor, amikor délutános leszek. A délelőttös hetemen ugyanis háromnegyed 6-ra járok majd dolgozni, a város másik részére, úgyhogy igazából itt már nemcsak erről a hosszú feltöltődésről mondok le, hanem eleve a kávét és a reggelit is a munkahelyen fogom elfogyasztani. Ugyanis ennyire korán nem tudnék enni, a kávét pedig én nem tudom és nem is akarom 5 perc alatt meginni. Szerintem az ennyi lesz: felkelek, felöltözöm, fürdőszoba és már robogok is be dolgozni. Bent az első óra úgyis nyugis, 6-7 között mindenki úgyis csak a kávéját issza, aki már bent van. Ennek dacára amúgy az egyik kisgyermeknevelő, akihez múlt héten be voltam osztva, minden reggel úgy jött be, hogy ő már bizony kitakarított reggel, kirántott egy csomó húst, elpakolt, előkészült xy szülinapjára stb... Na ő mikor kelhet?? Amúgy már 40 éve a pályán van, jövőre megy nyugdíjba, de még mindig olyan, mint egy duracellnyuszi és amikor megérkezik, akkor a gyerekekkel is csupa türelem és kedvesség, meg még jó fej is mindennek tetejében. 

Na de én visszaolvastam, és már évekkel ezelőtt is arról szóltak a posztjaim, még az előző blogomban, hogy mennyire szeretem a reggeleket:

"Vasárnap van, ráadásul szabadnapom, de felkeltem reggel 6-kor. Tudtam volna még aludni, de úgy volt, hogy 7 előtt valamivel Marci felugrik egy kulcsért, ami véletlenül nálam maradt a héten.

Az ébresztő után rögtön eszméltem, hogy esik az eső és kellemesen hűvös van a lakásban. Vettem egy meleg zuhanyt, megmostam a hajam, csináltam egy bögre kávét. Közben leszaladtam a kulccsal is és olyan esős-ősz illat van kint, hogy csak na! Most pedig az ágyamban ülök pokróccal betakarózva, az állatok hasa tele van reggelivel és most szorosan hozzám bújva édesen szuszognak, én pedig egy tipikus vasárnapi reggelhez méltóan nyugodtan kávézom és kávézós dolgokat olvasgatok a neten. Közben még mindig esik. Kell ennél több?"

"Reggel 7 óta egy bögre forró kávéval a kezemben ténykedek a lakásban. Készítettem egy adag paradicsomlevest és zöldséges tésztát isteni fűszervajjal, ezeket fogom vinni ma ebédre. Illetve a paradicsomlevesből ennem kellett most reggelire egy tányérral, annyira jó illata volt és olyan jól sikerült, hogy végül az overnight őszibarackos zabkásámat elhalasztottam holnap reggelre. És jól is esett (igazából már tegnap vacsorára kívántam és úgy volt meg is főzőm, de ezer dolog jött közbe).

Az állatokat megetettem és játszottam velük, közben a mosógépben egy adag őszi cuccot öblített a gép, amit mostanra már ki is teregettem. Most bemegyek egy órával hamarabb a kávézóba, mert el kell intéznem a tüdőszűrést és az tőlünk csak két utcával lejjebb van. Utálom, de nincs hova húzni és így is, úgy is túl kell esni rajta.

A hétvégén szombatot nagyon várom: reggeli kávézást és nagy sétát tervezek a Margitszigeten Metróval, délután pedig megyünk vietnámi étterembe és kiállításmegnyitóra :)."

reggel a régi lakásomban

 

és már akkor is mindig volt társaságom :)

Ti szeretitek a reggeleket? Vagy inkább a nap más szakaszában vagytok aktívabbak?