Iszonyú forró ez a július. Este fél9 van és a hőmérő higanyszála még most is a 31 foknál van. Ma én is alacsony fokozaton működök. A babát egész héten alig tudtam sétálni vinni. A reggel nekünk annyira nem opció ezen a téren, mert Lehel általában 8-9 körül alszik vissza, előtte meg az ágyamban szoktunk játszani, szóval nekünk az nem sétaidő. A kora estét szeretem általában, nyáron 5 után, de a nagyon meleg napokon inkább 6-kor vagy 7-kor. Ebben a kánikulában viszont egyáltalán nem megyünk. Mikor mennénk? 9-kor? 10-kor? Lehel akkor már rég alszik...
Én egyébként magamhoz képest nagyon jól viselem. Régen sokkal rosszabbul viseltem, konkrétan semmihez nem volt energiám, szenvedtem, vergődtem. Aztán voltak nyarak, amikor pont jól le voltam fogyva és akkor realizáltam magamban, hogy nem is olyan rossz a nyár, ha nincs rajtam túl sok felesleg (nem a bikinibody miatt, hanem mert sokkal jobban tolerálta a szervezetem a hőséget súlyfelesleg nélkül). Idén ugye megint nem vártam a nyarat a felszedett kilók miatt, de aztán a szervezetem most mégis jobban működik, mint számítottam rá. Persze, persze, melegem van, de nem halok meg tőle és azért tevékenykedek is jobbra-balra. Ma pl. 36 fok volt napközben, de cipeltem a kis sózsákomat (ugyanitt: sót vegyenek!), tornáztam, takarítottam és...ööö, jó, a többi tevékenység mondjuk ücsörgés volt a légkondis szobában, hideg meggyleves kanalazása, meg hintaágyazás a teraszon. De akkor sem érzem, hogy meg vagyok halva miatta. A holnaputáni balatonozást meg már tűkön ülve várom (akkor is, ha ez már nem a klasszikus értelemben vett nyaralás lesz, hogy fürdünk, úszunk, napozunk, fekszünk, fagyizunk, kártyázunk, hanem fogd meg a babát, add rá az úszópelust, add ide, hozd a babatörcsit, oké vigyük ki, mert hideg neki, öltöztessük át, menjünk vissza a szállásra, elaludt a pici, menj úszni én maradok stb).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése