szerda reggeli poszt

  Azt álmodtam éjszaka, hogy az egyik sógornőmnél voltunk és szólt a telefon, ahol engem kerestek, anyósom egyik barátnője (??) volt a vonal másik végén és azért hívott, mert ő megtalálta a blogomat és elolvasta és szerinte le kéne törölnöm, mielőtt mások is meglátják...és utána álmomban órákig kerestem, hogy hol kell letörölni a blogot és egyszerűen nem találtam. Aztán azzal keltem, hogy fúú de rossz álom volt ez. És hogy egyszer már (meg?)álmodtam hasonló dolgot és rá egy hétre kiderült, hogy az illető, akivel álmodtam, tényleg megtudta a titkomat. Szóval megfordult a fejemben, hogy letörlöm/bezárom, de most már nem vagyok benne biztos. Nekem az egész családi környezetemben senki nem olvassa az internetet a közösségi médiákat leszámítva, szóval esélytelennek tartom, hogy bárki, bárhonnan idekeveredne. Bár mondjuk magának a blogolás abbahagyásának az ötlete megint felmerült bennem kb. két hónapja, mert egyszerűen csak nem sok értelmét láttam. De most mégis itt vagyok és írok...egy darabig még biztosan.

Közben még mindig nagy izgalmak közepette vagyok az álláskeresés miatt. Tegnap voltam egy interjún, de ez még nem az önkormányzati hely volt, hanem egy magánbölcsi, ahonnan múlt héten hívtak vissza. Nos, ez a hely is szuper lenne igazából mindenféle szempontból: nagyon közel van hozzánk (kocsival 10 perc se) és Lehel bölcsijéhez is (ahhoz meg kb. 5 percre). A munkaidő fix 8-16ig lenne. Kis létszámú csoportok, fiatalos csapat. A fizetés pedig egészen százezer forinttal több, mint a másik két helyen. Ráadásul a hozzáállásuk is nagyon szimpatikus volt, ez nemcsak egy olyan bölcsi, ahol várják, hogy leteljen a nap (...), hanem bekapcsolódunk a gyerekek játékába és vannak fejlesztések is, ráadásul minden hétköznap más a tematika. Szóval remélem pozitív visszajelzést kapok tőlük. Bár a harmadik helyre még elvileg megyek jövő héten és azt hiszem, hogy a fizetés ellenére is még mindig az lenne nálam a top. Amiatt már annyira izgulok, hogy mindennap nézem, felrakták-e máshova is a hirdetést és még nem, de akkor meg amiatt leszek ideges, hogy biztos azért nem, mert közben találtak valakit körön belül, mondjuk az egyik csoport nevelőjének az unokatestvére most szólt, hogy a szomszédja épp megszerezte ezt a képesítést. De próbálom meg a negatívumot bevonzani és drukkolni, hogy bekerüljek. Bár ha nem, munkám már akkor is fixen van és még az is lehet, hogy a magánhely is összejön. Végül is miért ne? Szerintem én is szimpi voltam nekik az interjún.

Más nem nagyon van egyébként, továbbra is hosszúak és magányosak (kettesben Lehellel) a napok. Gábor most fog kicsit felszabadulni a munka alól, holnap és hétvégén itthon lesz, de hiszem, ha látom. Sőt, elvileg jövő héten már elmegyünk nyaralni is, de ezt is akkor hiszem csak el, hogy tényleg becsomagolunk és elindulunk. Egyébként ezt se panaszkodásnak szánom, hiszen tök jó, hogy ennyi munkája van most, amíg egy fizetésből élünk, de azért már nagyon jó lenne hármasban lenni úgy igazán, hogy nem kell akár csak két órára elrohannia valahova és nem szólal meg a telefonja. Egyébként úgy néz ki, hogy neki is befigyel egy új munka valamikor a közeljövőben. Erről még nem tudunk sokat és ő amúgy elégedett a jelenlegi helyével, szereti, de az új lehet, hogy még jobb lenne mindenféle szempontból.