az utolsó nyári hétvége

  Tegnap a mamával együtt levágtuk Lehel haját. Eddig gyötrelem volt rávenni őt erre és általában egy-két kósza tincstől sikerült csak megszabadítanunk nagy sírások árán. De tegnap reggel épp fogat mosott, amikor megkérdeztem, hogy levághatom-e a haját (szemébe lógott) és azt mondta, hogy igen. Amíg engedte, addig vágtam, de elég béna lett, viszont délután megint engedte, így nagyon ügyesen megfodrászolta őt a mama. Iszonyú kis vagány lett vele, de ezzel együtt eltűnt a kis "hahó öcsis" buksija, amit imádtunk. Nem baj, majd visszanő (bár így még trendi is). A szobatisztasággal is értünk el sikereket! Kint van már egy ideje a bili és vannak pelust elhagyó mesekönyveink, de mindeddig csak beszédtéma volt...mígnem múlt héten fürdés előtt Lehel felült a wc szűkítőre és sikerült is oda vécéznie. Nagy volt az öröm részükről, hát ez van. :)

Ez a hetem nagyrészt az új munkahelyre való belépés intézésével telt, tényleg mindennap mentem valahova ezzel kapcsolatban. Főleg orvosi rendelőkbe és laborokba, úgyhogy mára nagyon elegem lett belőle. Az utolsó köröm ma délelőtt a csepeli Synlab labor volt. Előtte pedig hajnalban már bementem a belvárosba vérvételre. Elsőként végeztem és elvileg mentem volna Gábor munkahelyére, hogy felvegyem (ő reggel 8-kor végzett), de még volt majdnem egy órám, így benéztem a régi munkahelyemre. Pont ott volt Marci, nem is tudom leírni, mennyire jó volt újra látni. Utoljára akkor találkoztunk személyesen, amikor még vártam Lehelt, kb. 2023 márciusában. Szoktunk persze beszélni telefonon, képeket küldeni karácsonykor, nyáron stb, de az nem ugyanaz. Ez a személyes összefutás nagyon feltöltött. Ott voltam végül több mint egy órát, mert Gábor végül odajött a kávézóhoz, így nem kellett sietnem. Most nagyon feltöltődve érzem magam ettől a viszontlátástól.

Más egyebek...hétfőn átjött az egyik baráti család (akik Angliában élnek) vacsizni meg dumálni, Gábor hamburgert sütött, mi anyukák kidumáltuk magunkat, a gyerekek meg ezerrel pörögtek, nagyon cukik voltak. A rendet azóta se sikerült abszolválnom, úgyhogy délután kipucolom az egész lakást, nagyon zavar a kupi és a kosz, de egyszerűen semmi időm nem volt rá a héten, hacsak nem akartam volna este fél 10-kor nekiállni. Egyedül Lehel szobájának kezdtem már neki, kiszelektáltam egy csomó (törött, szakadt, kinőtt, babás) dolgot és kitettem pár új, nagyobbaknak valót, meg vettem neki három új mesekönyvet (amikért egyelőre én jobban lelkesedek). Ha végre rend és tisztaság lesz, előkapom a táskát is és bedobálok magunknak 2 napra cuccokat, mert úgy döntöttünk, hogy túl rövid volt a nyár, használjuk még ki az utolsó hétvégét, így holnap reggel lemegyünk a Tiszához.

igazi kis csibész