szombati grillezés

 Sikerült megtartani tegnap a grillezést. A napomat azonban újfent beárnyékolta az erős fejfájás. Már reggel 6-kor arra ébredtem, hogy a jobb oldalon, egy függőleges csíkban görcsöl a fejem. Bevettem egy szem gyógyszert és sikerült is elaludni újra, csak két óra múlva ébredtem, hogy kialudtam magam és el is múlt. Azonban délután megint annyira fájt, hogy képtelen voltam a vendégekkel foglalkozni és felmentem az emeletre lepihenni. De a pihenés se segített, később újra bevettem egy szem gyógyszert rá és ez segített csak. Étvágyam se volt egész nap, és amikor kicsit éhes lettem és ettem, akkor meg azt éreztem, hogy felfordul a gyomrom. Ijesztően gyakorivá kezd ez válni, nem kéne már halogatnom, hogy elmegyek vele orvoshoz.

Délelőtt akkora forgalom volt a városban, hogy másfél óra alatt értünk csak le Rákoscsabára. Be kellett még előtte szaladnunk Gábor munkahelyére, mert előző nap elfelejtette aláírni a jelenléti ívet. Közben valami koccanásos baleset volt az Árpád hídon, így buktunk rögtön fél órát. Azt hittük ezután már sima ügy lesz lejutni, de olyan volt, mintha mindenki oda menne, ahova mi, viccelődtünk is, hogy ennyi embert meghívtunk sütögetni?

Gábor meghívta az egyik volt kollégáját, akit a múlt héten küldtek el a munkahelyéről. Régen ők egy párban dolgoztak és bírták is egymást, de aztán amikor valaki felmondott, különszedték őket. Egyrészt, mert Gábor mellé tették az új embert, másrészt mert mind a ketten villanyszerelők is, és a párok közül az egyiknek mindig értenie kell a villanyszereléshez, ők viszont mindketten értenek hozzá, így szétszedték őket. Közben ezzel a pasival elég sok rossz dolog történt: meghalt az anyja, a barátnője elhagyta, vidékre költözött és közben még az egyetlen rokonáról, aki a nővére, róla is csak panaszkodni tud, hogy mindig lehúzza anyagilag. Hab a tortán, hogy régebben volt egy autós balesete, amitől ilyen háromnaponta visszatérő, masszív fejfájást kap, amire viszont nem szedhet gyógyszert (és alkoholt se ihat egyáltalán). Szóval elég depressziós lett szegény és az új munkahelyi párjával se nagyon jött ki, többször úgy összeveszett vele munka közben, hogy inkább hazament. Gábor szerint kicsit labilis, de azért jófej. Végül pedig az történt vele két hete, hogy munkaidőben megpróbált öngyilkos lenni. Nem sikerült neki, de részleteket nemigen tudok. Gábor felhívta a héten, hogy hogy van és elhívta hozzánk a sütögetésre, ő meg igent mondott. Én is örülök, hogy eljött, szerintem jól érezte magát, ő maradt a legtovább, estébe nyúlóan. Nagyon kívánom neki, hogy újra rendbe jöjjön az élete és boldog legyen.

A kaja nagyon jól sikerült, szerintem Gábornak és az öccsének ez a specialitása: a grillen sütött húsok. Volt háromféle hús, különböző pácokban, sült krumpli és kuszkusz saláta. Sütivel most nem tudtam készülni (akkor megint korán kellett volna kelnem), de Gábor anyukája megint sütött valami vaníliás csodát, ami "most nem sikerült" (ahogy mindig előadja, közben meg olyan isteni, hogy fél óra alatt szétkapkodja mindenki). Sajnáltam nagyon, hogy így kioffolt megint ez a fejfájás, mert az a cuki család is átjött hozzánk, akiknél múltkor mi voltunk és Evelinnel olyat jót dumáltunk a közelgő esküvőről. Biztos tudtunk volna még egy csomó mindenről csacsogni, ha nem érzem azt, hogy le kell feküdnöm. 

Este végül nem jöttünk haza. Gábornak nagyon ízlett a körtepálinka, én meg offon voltam a fejem miatt (meg előtte én is ittam), úgyhogy abban maradtunk, hogy lent alszunk és bevállaljuk a mai 4:30-as kelést. És amúgy tök jó volt még este lent, miután már mindenki elment, mert tényleg komolyan elkezdtük szervezni az esküvőt. Én pl. már összeírtam, hogy kiket szeretnék meghívni. És a listára tettem az egyik volt osztálytársamat, még általános iskolából, aki a barátnőm volt és akivel mostanában megint kezd feléledni a barátságunk. Közben meg eszembe jutott, hogy kéne egy négyes randit szervezni és őt, meg Gábor öccsét bemutatni egymásnak...hátha :).