fel a fejjel!

 A nagy pihenés és sokáig ágyban maradás végül úgy alakult, hogy hajnali 5 órakor felkeltem Gáborral együtt és miután ő 20 perc múlva elment, már nem tudtam visszaaludni. Hozzátartozik a történethez, hogy este 9 után valamivel már aludtam, úgyhogy 7,5-8 óra alvás lehet, hogy elegendőnek bizonyult. Ha már így esett, főztem egy finom kávét és visszabújtam a paplan alá. Elindítottam a The White Lotus c. sorozatot, amire a napokban rákaptam, nagyon megfogott a hangulata. Nemcsak Hawaii miatt, hanem eleve nagyon jó szálakat szőttek, szerintem szerethetőek voltak a karakterek (persze nem mindenki), vicces is volt, gyönyörű helyen játszódik és tele van érdekes sztorikkal. Viszont reggel, az ágyban jöttem rá, hogy bizony csak 6 részes volt és a második évadra feltehetően várni kell egy évet (pedig azt terveztem, hogy ma egész nap ezt fogom nézni, sejtésem sem volt, hogy az utolsó résznél tartok). 

Elmentem ezután futni. Új helyet fedeztünk fel a múltkor, van innen pár utcával lejjebb egy kosár -és focipálya, meg szabadtéri kondigépek és ott van egy futópálya is, körülötte. Igaz, sajnos nincs túlságosan karbantartva, de most az a stratégiám, hogy elfutok a háztól odáig és ott elkezdek köröket futni. Múltkor 4 kör ment, ma 5-öt futottam, pénteken 6-ot szeretnék. Olyan jól esett, onnan aztán hazasétáltam és utána kicsit kiültem a kertbe Marcipánnal. 

Nem mondom, hogy ma nem gyülekeztek sötét felhők a fejem felett. Elég ideges voltam az autó miatt, mert Gábor végül nem hívta fel tegnap a kereskedést, ahol vettük, viszont kicsit rámhozta este a frászt, hogy 5-600 ezer is lehet majd a javítás. Aztán amúgy az is lehet, hogy emiatt ébredtem fel reggel korán, mert azért ezen pörgött az agyam rendesen. Marcival is beszéltem telefonon, nem mondom, hogy megnyugtatott volna, sőt. Úgyhogy délelőtt az ölembe vettem a laptopot és az összes létező Fiat meg automata váltós csoportba beléptem, youtube videókat néztem, fórumokat böngésztem. A végére találtam is egy youtube videót, ahol többen is ugyanazt a problémát írták le, ami nekem van (menet közben magától átvált üresbe és megáll, a forgalom közepén és csak áll és nem indul), és válaszoltak is nekem többen, úgyhogy most már vannak legalább opciók, hogy mi lehet a baj. Közben Gábor is hívott, hogy beszélt egy szerelővel, úgyhogy holnap reggel várják az autómat egy Fiat szervízben. Megnyugodtam, hogy sínen van az ügy, meg lesz nézve, remélem javítva is és nem kell azért meghalnom az utakon, mert a kocsi megáll magától. Én nem akarok új autót, én ezt az autót szeretném továbbra is.

Na ezután az autós aggódás után nagyon megkívántam a mákot. De nem volt itthon, úgyhogy fogtam a kutyát és elsétáltam vele a boltba, ami kb. 20 percre van innen gyalog, úgyhogy ezzel a mai sétát le is tudtuk. Ez nem is volt baj, mert ahogy visszaérkeztünk, megjött a vihar és egész délután esett az eső. Itthon feltettem a paprikás krumplit ebédre és összedobtam egy mákos kalácsfelfújtat. Ez utóbbit a street kitchen oldaláról puskáztam le gyorsan. Mert bár tudok isteni mákos kalácsot sütni, ahhoz most nem volt se kedvem, se energiám. Ugyanakkor bolti sütit sem szerettem volna, úgyhogy ezt a köztes megoldást választottam: a kalács bolti volt, de az öntet rajta saját és itthon sütöttem őket egybe. Sütés-főzés közben szerettem volna valami jó, tartalmas podcastot hallgatni és rátaláltam spotifyon Az élet, meg minden c. portéinterjúkra, iszonyú érdekes témákkal, ráadásul jó hosszúak is, ajánlom figyelmetekbe.

Ebéd után pedig kicsit lefeküdtem pihenni, nem aludtam sokat, de az a 20-30 perc nagyon pihentető volt. A takarítással még nem igazán haladtam ma. Viszont már van időpontom körmöshöz és nemsokára bekuckózok a kanapéra olvasni. 

paprikás krumpli

mákos kalácsfelfújt, miközben kint esik

ezt meg most, blogírás közben láttam meg,
gyönyörű naplemente