Hajnalban annyira rosszat álmodtam, hogy arra ébredtem fel, valóban sírok.
Volt valami régi tradíció, miszerint egy leendő házaspár kiszemelt tagjainak egy esküvő előtti napot kellett tartaniuk mindenféle aktív programokkal, családdal, barátokkal. Ott volt vagy 50-60, vagy még annál is több ember, valami csodás tengerparton voltunk, sütött a nap, nyár volt, mindenki vidám volt. A baj csak az volt, hogy mindenkinek kettő ilyen napot kell eltöltenie, két különböző emberrel. Tehát nekem az első barátommal kellett töltenem az első ilyen napot és Gáborral a másodikat. Ezután kellett választanom, hogy kihez is akarok férjhez menni. Részemről ez felesleges volt, hiszen tudtam, hogy Gábort szeretem, őt fogom választani. Az első barátommal töltött nap unalmas is volt, nem villanyozott fel különösképpen. Ott voltak a szülei, a családja, a régi közös barátaink, sőt, egy csomó arc a kávézóból, ahol évekig dolgoztam. Őket jó volt újralátni, de maga a nap olyan semmilyen volt. Bezzeg Gáborral persze szuper volt a nap, egész nap nevettünk, jól éreztük magunkat, vízi programokon vettünk részt. Aztán odajött hozzám Gábor anyukája, és azt mondta, hogy ő is reméli, hogy Gábor engem fog választani. És akkor leesett. Hogy Gábornak is két napja van: egy velem, egy pedig egy másik lánnyal. És neki is választania kell majd a két nap után, hogy kit szeretne végül feleségül venni.
A következő kép az volt, hogy gondolkodásra kaptunk pár napot és a nővéremmel ültem egy hotelszobában. Sírtam, zaklatott voltam és nagyon féltékeny. Attól féltem, hogy mi lesz, ha Gábor azt a másik lányt fogja választani. Közben valahogy láttam fényképeket arról a napról, amit nem velem töltött és ledöbbentem, olyan szép volt a másik lány. Hosszú, hullámos barna haja volt, magas, vékony alkata és minden képen mosolygott. Egyedül azt szúrtam ki a képeken, hogy egyszer sem fogja a lány kezét, szemben az én napommal, amikor nekem végig fogta a kezemet. Nővérem próbált lelket önteni belém, hogy biztos engem fog választani, de valahogy nem tudtam megnyugodni. Nagyon rossz álom volt és fel is ébredtem, mielőtt még kiderült volna, hogy akkor ki kit választ.
Persze ébren már jó nagy hülyeségnek tűnt az egész álom. Rögtön el is meséltem Gábornak kávézás közben, ő jót nevetett rajta és azt mondta, majd szól anyukájának, hogy ne mesélje el nekem, hogy mi történt a Házasodna a gazda aznapi műsorában.
(Tényleg soha nem nézünk ilyen valóságshow-kat, nem tudom honnan szedtem ezt a sok hülyeséget.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése