újabb sikerélmények Bubuval

 Bubu, a kocsim két hete nem csinálja a hibát (kopp kopp kopp). Megint szépen megy, szépen vált, hasít az autópályán és jól viselkedik a városban is. Múltkor kiborultam, amikor jöttem haza vele Isaszegről, mert azt hittem, megint a hibát csinálja, pedig nem és kicsit idegbajosan rácsaptam a kormányra, hogy utállak!! Lehet ez tette be nála a kaput, azóta összeszedte magát és szépen megy, sőt, nagyon szépen. Én azt gondolom, hogy a gépeknek is van lelke, ezért tegnapelőtt, tegnap és ma is megdícsértem, hogy szépen vett minden akadályt. (A szervizbe azért elmegyünk hétfőn.)

Ma életemben először tankoltam egyedül. Nem ér kinevetni, én valamiért féltem eddig a tankolástól. Hogy béna vagyok, rosszat tankolok, kiömlik a benzin...ne kérdezzétek, valamiért tartottam tőle. Ezért minden alkalommal elővettem a legcsábosabb mosolyomat, rebegtettem a szempillámat és így kérdeztem Gábort eljössz velem tankolni? A vége mindig az volt, hogy elbohóckodtuk a tankolást, ő a kutast játszotta, én meg a béna női sofőrt (ezt mondjuk nem kellett játszanom), és ment a flörtölgetés tele kéri hölgyem, hmm? (Mondjuk ő régen tényleg volt egy ideig benzinkutas, nem tudom akkor be merte -e vetni idegen csajoknak ezt a szöveget, de szerintem nem.) 

• szóval ma átgurultam Pécelre (ott van a legközelebbi kút hozzánk) és sikeresen megtankoltam egyes egyedül (pedig még sor is volt, de nem hagytam, hogy frusztráljon még az is, hogy várakoznak mögöttem)
• aztán elmentem az Auchanba bevásárolni, de
• mindezt szakadó esőben csináltam (pár hete írtam, hogy félek esőben vezetni, mert azt érzem, hogy nem látok jól a visszapillantóban és félek besorolni az autópályán, de ez a félelem is elmúlt már)
• és induláskor gyönyörűen álltam ki két kocsi közül, akik eléggé rám voltak állva elölről ás hátulról is, de nagyon szépen és precízen mentek a kis mozdulatok
• szeptember vége lévén már tök sötétben szoktam hazajönni, csak a városban égnek a lámpák, de ahogy elhagyom a várost, nincs közvilágítás, csak Bubu fényszórója mutatja az utat, de ezzel sincs már bajom (kivéve, mikor valami idegbeteg megint a seggembe jön, mert a full sötétben előzni akar...)