szombat, június 25

pazarlás

  Este már semmire nem volt energiám, reggel meg kedvem nem volt főzőcskézni a konyhában, így ma csak szendvicseket hoztam enni. Tegnap vettem ugyan egy grillsajtot, hogy majd azt megsütögetem ma reggel, de aztán se kedvem nem volt, se nem kívántam. Arról nem is beszélve, hogy a grillsajt igazán csak frissen jó. Tegnap tésztát ettem, úgyhogy az is kiesett mára, plusz a fagyasztóban lévő főzelékből és raguból is hoztam már a héten. Meg ma nem is 10 órát vagyok, csak 8-at, így bőven jó lesz mára ez a kis pakk:

sok sajtos-sok zöldséges szendvicsek
és egy kis nasi

 Mi egyáltalán nem szoktunk pazarolni és szinte soha nem dobunk ki ételt. Nemcsak azért, mert az egekben vannak már az árak, hanem régen sem volt ez jellemző. Szerintem én otthonról hozom ezt, de nem vagyok benne biztos, mert pl. nővérem meg az a fajta, aki felhalmozza az ételt és aztán kidobja (száraz pékáruk, megrohadt gyümölcsök, túl sok főtt étel és egyéb romlott dolgok a hűtőben -mondjuk én nem igazán tudom elképzelni, hogy nálunk bármi megromlana, egyszerűen nem lenne rá ideje). De amiért írom most ezt a posztot többek között, az az, hogy Gábor tegnap késő este ért haza munkából, nagyon fáradt volt és rosszkedvű is, mert kicsit összeveszett a főnökével. Bolondok háza van náluk, most van ugye a vizes VB. Azért jó is volt a nap, mert meg tudta nézni a számokat, Milák Kristófot is, de amúgy ezt leszámítva egész nap fel-le rohangált 16 órán keresztül. És meséli, hogy elképesztő mennyiségű friss sütemény, szendvics landolt tegnap a kukában. A nem tudom kiknek lett hozatva (sajtó, nagy nevek, stb.) és azt mesélte Gábor, hogy zsákokba öntötték bele a megmaradt sütiket, pogácsát, szendvicseket. A kuka mellé tettek kb. 100 kiló narancsot is. Én nem azt mondom, hogy miért nem nekünk adták, mert az egészet be lehetett volna csomagolni és odaadni annak, aki igazán rászoruló, aki igazán éhes...de ha erre nem is vették volna a fáradtságot, akkor legalább a szerencsétlen dolgozóknak mondhatták volna, hogy lehet vinni belőle. De nem. Inkább bezsákolták és a kukába tették az összes maradékot. Hihetetlen.

4 megjegyzés:

  1. Tényleg szemtelenség, de aztán lehet, hogy valami szabály miatt nem lehet odaadni (Köjál, ilyenek). Jó még, nincs semmi baja, nagy kár érte, sokan boldogok lettek volna, ha elfogyaszthatták volna.

    VálaszTörlés
  2. Ohh...ez tényleg pazarlás! Igen, ha esetleg valami miatt nem adhatják a részorulóknak (bár szerintem a hajléktalan szállón örültek volna neki- nem tudom van-e valami szabály erre), akkor a dolgozók között szétoszthatták volna. Nyilván könnyebb volt nekik ez az út...sajnos

    VálaszTörlés
  3. Áhh, nincs ilyen szabály, egyszerűen csak nem fogyott szinte semmi és sajnálták mástól, inkább kidobták. Jellemző a cégre, hogy nagyon irigy és mindig csak ígérgetnek, de soha semmi nincs belőle. Abban nagyon jók, hogy szívességeket kérjenek, pluszmunkákat, de aztán a viszonzást elfelejtik. "De jó lenne, ha ki tudnátok festeni ezt a részt, értetek hozzá? Tényleg?? Szuper, fhuu nagyon hálásak lennénk!" Gábor mindenhez ért, megcsinálta. Soha semmit nem kapott érte, bezzeg ők jó sokat megspóroltak vele, hogy nem kellett szakembert hívni...és még nagyon sok ilyen eset volt. Ez csak egy gesztus lett volna, de nem, inkább gyorsan mindent kidobtak és tényleg nem az érdekel, hogy nem nekünk hozta haza, hanem az, hogy miért kell ennyi ételt, gyümölcsöt kidobni??

    VálaszTörlés
  4. háááát, szar hozzáállás mindenképpen

    VálaszTörlés