csapongó július

  Csak kapkodom a fejem, úgy megy az idő. Nagyon sok minden van most, igyekszem mindent megfelelő mennyiségben és időben menedzselni. Sokat dolgozom, mert a kollégám, akit múltkor olyan hirtelen megoperáltak, még sokáig otthon van betegszabin. Mondjuk engem ez már augusztusban nem érint, de a július ettől még fullon pörög. Ugyanúgy a suli is, gyűlnek a beadandók és a gyakorlati napló leadási határideje is közeleg, közben a tételeket is dolgozom ki szorgalmasan. Csak hát vége lehetne már... Az új munkakörhöz még mindig be kéne szereznem egy rahedli orvosi igazolást, közben a kerületi parkolást is intéznem kellene, a gyűrűket, menyasszonyi ruhát is el kell mennünk megvenni és még elvileg költözünk is haza...te jó ég, mennyi minden!

Kedden egyedül voltam otthon, mert Gábor elment az öccsével egy rakás fáért. Béreltek egy utánfutót és elhozták a fát, ami senkinek nem kellett. Ez a kupac is Gábor munkahelyén várta a sorsát, ahogy a korábban kukába dobott 100 kg narancs, banán és szendvicsek. Senkinek nem kellett, Gábor pedig megkérdezte a főnököt, hogy elhozhatja-e. Azt válaszolták, hogy persze, vigye nyugodtan, még jobb is úgy nekik, legalább nem kell eltakarítani onnan. Ez még a rezsicsökkentéses sztori előtti napon volt pont, mert mi télen amúgy is fával szoktunk nagyrészt fűteni. Másnap derült ki az átlag feletti fogyasztás dolog, hirtelen több jelentkező is lett a fára, de addigra már Gábornak lett ígérve. Kedden pedig elhozták, két kört fordultak és órákon keresztül rakodtak, nagyon elfáradtak, úgyhogy jéghideg sörrel, fagyival és jól behűtött görögdinnyével vártam őket, amikor készen lettek. A szülők se voltak aznap otthon, a napelemeket intézték, elvileg sínen van a dolog, de majd hisszük, ha látjuk... Közben felvetődtek ötletek, hogy mégse kelljen nekünk hazaköltözni, pl. az is kiderült, hogy a házunk már társasházzá van nyilvánítva évek óta, meg más ötletek is jöttek, úgyhogy még semmi sem biztos, bár én elég gyenge lábakon álló ötleteknek érzem, amiket próbálunk közösen kitalálni. 

Én kedden jól tudtam haladni a tanulnivalókkal, három tétellel lettem kész teljesen. Tanulás után még elmentem az állatorvoshoz gyógyszereket íratni Metinek. Amiket ma kéne kiváltanom, viszont reggel eszembe jutott, hogy mennyi mindent kellene ma venni: kiváltani a gyógyszereket, bevásárolni, tankolni, kutyakaját rendelni. Nem akarok ennyi pénzt egy nap alatt elkölteni, hiába tudom, hogy ha két-vagy három nap alatt költöm el, akkor is ugyanannyit költök...csak valahogy van ennek egy lélektani része is. A bevásárlást mindenesetre letudtam munka előtt, befelé jövet megálltam az Aldinál és vettem ilyen-olyan akciós dolgokat: lesz zöldborsófőzelék répafasírttal, meggyleves, vettem sajtot és vajat, zöldségeket, almát. Tankolni muszáj lesz hazafelé, a gyógyszerekért napközben átszaladok a másik szárnyba, a tápot pedig holnapra rendelem. Ez van. 

Hétfőn meg akarjuk venni a gyűrűket is, a ruhát is muszáj lesz most már tényleg beszereznem. Végül úgy kalkuláltuk ki, hogy étterembe se megyünk utána, mert ahova szerettünk volna, az sajnos nagyon drága lenne 16 főre. Otthon bográcsozunk majd valamit a szűk családdal, utána meg még nem tudom, hogy hogy lesz. Nem akarok álszent lenni, mert szeretném ha szép nap lenne és megadnánk a módját azért a polgárinak is, de simán el tudom engedni, hogy nem megyünk étterembe, hanem haza és közösen főzünk a családdal. És ezt a közhelyet se akarom durrogtatni, de kénytelen vagyok, mert igaz: csak az számít, hogy szeretjük egymást és boldogok vagyunk. Majd egyszer, ha vége lesz ennek az egésznek, ennek a minek is? Ennek a meredek szakadékban való lefelé lépegetésnek? Lesz majd egy szép, igazi álomesküvőnk. Az is lehet, hogy jövőre, de előfordulhat, hogy csak 2, 3 vagy 5 év múlva. Szerintem annyira bizonytalan most minden, nemcsak a pénz-kérdés, hanem sok minden más is, hogy kár ilyeneken előre aggódni, meg kicsit azt is érzem, hogy nagyon sokadlagos kérdés most ez jelenleg. 

Amúgy, valahogy ebben a kicsit káosznak titulált helyzetben is jól és kiegyensúlyozottnak érzem magam. Van azért, ami komoly aggodalmat tud okozni, pl. a kutyám nem volt annyira jól a napokban. Lassan már számolni se tudom a kis pirulái számát, de eddig még mindig azt vettem észre, hogy az ilyen rossz periódusokból is kijött, úgyhogy ennek a sok fájdalomcsillapítónak is kell, hogy legyen hatása. Nyilván a hőhullám most rátesz mindenre még egy lapáttal, de otthon, a hűs házban végül is a legjobb helyen van, ahol csak lehet. 

A mozgás kb. egy hete nem megy olyan jól nekem, járok kétnaponta futni, ezt azóta se hagytam abba, viszont az utolsó két alkalommal nagyon nehezen vettem a levegőt és ezért nem is ment jól maga a futás sem. Nem tudom mitől lehet, talán a légkonditól, tüdőszűrőn mindenesetre most voltam és ott rendben találtak mindent.

Ami még megdöbbentett a napokban, hogy Gábornak megint meghalt egy kollégája. Ez már mostanában a második eset, mindketten szívinfarktust kaptak. Az első fiatal volt, sportolt is és nem dohányzott, ivott, mégis rosszul lett és másnapra meghalt. A legutóbbi pedig egy idősebb (62) ember volt, akit pont a fiatalon meghalt helyére vettek fel. Ő két hetet volt kórházban, de sajnos mégis meghalt. Pedig múlt héten már arról volt szó, hogy mikor jön vissza dolgozni, meddig kell őt helyettesíteni és beszélt a főnökkel, hogy ígéri, jön vissza, ne vegyenek fel senkit a helyére... :( Hát ezek is megviseltek engem: az ember még tervez, hogy felépül és megy vissza dolgozni, erre tessék.

Közben még az is történt, hogy Gábor vega lett, mert rossz lett a vérképe, amit én igazából sejtettem. Még tavaly volt vért adni, amikor is értesítették véradás után, hogy nem használták fel végül a vérét, mert magas volt a vérzsír szintje. De azt is írták neki akkor a levélben, hogy ne ijedjen meg, lehet, hogy csak a véradás előtti napon evett zsírosabban...úgyhogy ő ebbe a hitbe ringatta magát, hiába mondtam neki, hogy nem így van, szerintem túl zsírosan eszik. Addig unszoltam, míg elment teljes vérképet csináltatni és persze kijöttek a rossz eredmények. Úgyhogy most nagyrészt vegák vagyunk, heti egyszer csinálok neki (sovány) húst és amúgy is diétára fogtam: ő is kapja a teljes kiőrlésű dolgokat, csupa zöldségeket, főzelékeket csomagolok neki, nyírfacukorral édesítek. Nincs sör sem, maximum vörösbor van. Szerencsére partner benne, mert megijedt és vissza akarja ő is tornászni az értékeket a rendes tartományba. Úgyhogy most előszedem a régi vegetáriánus főzőtudományomat. 

cicákok ❤️