ikeás bútorszerelés és sütikék

  Úgy volt, hogy a fiúk pénteken wellnesseznek egyet a Paskálban, de Gábor csütörtökön már kicsit rosszul érezte magát, így végül lefújták az egészet. Sajnáltam, mert megint nagyon elfáradt szegénykém az egész heti munkában és várta ezt a kis kikapcsot, de én azért persze nagyon örültem magamban, hogy így legalább velem lesz. El is mentünk az IKEA-ba megvenni az új bútorokat és az étkezőt a nappaliba. Szerencsére mindent megkaptunk és vészesen sokan sem voltak. A fiúk egész nap cipekedtek, először ki az autóhoz, majd mindent be az autóba és fel annak tetejére, majd itthon mindent le, utána pedig mindent fel az emeletre. Vettünk egy nyolcszemélyes étkezőt és hozzá nyolc széket, egy hatfiókos ruhás komódot, egy sokfiókos tálalószekrényt és egy vitrines tálalószekrényt is. Én azzal tudtam támogatni őket, hogy főztem egy finom zöldborsólevest és sütöttem egy nagy adag ferdinánd csigát (ez egy eredetileg kun sütemény sok dióval és fahéjjal, amit még anno a nagymamájuk sütött nekik sokszor). A süti még aznap elfogyott és estére mindenki nagyon fáradtan került ágyba. 

Másnap következett a szerelés. Délelőtt álltak neki és késő délutánra kész is lett a három szekrény. Az asztalra és a székekre majd valamikor következő héten kerül sor. Nekem az volt a dolgom, hogy kipakoljak a behemót szekrényből és a tartalmát átválogassam, kiselejtezzem. Pakolás közben nagyon örültem, mert megtaláltam az eltűntnek hitt nokedliszaggatómat és a szendvicssütőmet is. Találtam egy szuper állapotban lévő kontaktgrillt is, ami nem kellett senkinek, úgyhogy behúztam. A ruháim is kikerültek és szép katonásan beköltöztek az új komódba. Azokból is megint leselejteztem, illetve eldobozoltam egy adagot, így kezd átlátható lenni a mennyisége. Viszont rájöttem, hogy kelleni fog vennem egy kismama kabátot, mert a jelenlegiekbe most éppenhogy beleférek és még előttem áll a teljes tél...

Rántott cukkinit és medvesajtos falatokat akartam sütni ebédre, de a fiúk leszavazták, hogy nem lehetne-e megint süti? Hát jó, begyúrtam egy hókifli tésztát, majd kinyújtottam, kiszaggattam, megtöltöttem szilvalekvárral és betoltam a sütőbe. Mára abból is három darabka maradt...

Ma pedig nővéremet vittem shoppingolni, amihez még a héten nem sok kedvem volt, de közben mára mégis megjött és amúgy jól is sikerült nagyon. Nézelődtünk, vettünk ezt-azt, beszélgettünk, ebédeltünk egy jót, kiautóztuk magunkat. Hazavittem Isaszegre, főzött egy finom kávét, közben hazaért a párja, aki gombászni volt és adott nekem egy adag fafülgombát. Én végül 6 körül szinte hullafáradtan értem haza, de a gombával mégis muszáj volt valamit kezdeni. Így a hűtőben lévő zöldségekkel összewokoztam és hozzáöntöttem egy adag édes-savanyú szószt. Holnap főzök mellé egy adag basmati rizst és kész is az ebéd. 

Szuper volt ez a három nap, de valahogy olyan sok feszkót érzek mostanában a környezetemben...emiatt egy kicsit rossz a kedvem, mert nekem meg általában az a defektem, hogy attól félek, hogy valaki haragszik rám. Mondjuk nem érzem, hogy bárkinek okot adtam volna erre, de valahogy akkor is ezt szűröm le egy fél szóból, hangsúlyból. Én mondjuk nem érzem magam feszültnek, max. ha egy kicsit mégis, akkor ez csak azért lehet, mert átveszem mások feszültségét. Remélem a december azért nem ebben az idegállapotban fog telni. Főleg, hogy ma van advent első vasárnapja és most este szépen meg is gyújtottam az első gyertyát.

szilvalekváros hókiflikék

ferdinánd csiga

5. hónap 💙

advent