három hete

 Már három hete nincs itt, nincs velem a kiskutyám...

"Nem mentél el messze, csak szellővé váltál - 

végtelen erdőkbe, hova mindig vágytál,

oly szelíden suhansz tölgyek, bükkök között,

felszabadult lettél a mindenekfölött,

magához szólított - természet ölel át,

krókuszok, ibolyák - vártak már ők terád,

zuzmók és a mohák bársonyát rád fonják,

kalapjuk emelték jöttödre a gombák,

hogy szellővé válsz, már egy ideje tudtad,

pattogó rügyekkel, fellegekkel jössz majd,

édensóhajoddal smaragderdők mélyén

ott vagy fűben-fában, mennyország szegélyén,

most, hogy megérkeztél, lombok meghajolnak,

fenyőág tenyerén madarak dalolnak,

gombanép szalutál - üdvözölnek téged,

általuk leled az örök békességet,

erdők tompa nesze távoli sugallat,

könnycsepped - esőcsepp, sóhajod - fuvallat,

csak szállj az ormokig, dombokra, hegyekre,

mi pedig figyelünk zörejre, neszekre,

nem mentél el messze, friss fuvallat lettél,

végtelen erdőkbe, szebb világba értél,

oly szelíden suhansz tölgyek, bükkök között,

megnyugvást leltél most a mindenekfölött."

(Horváth Piroska: Mindenekfölött)