szerdai lóti-futi és nyári tervek

  Szerdán egy kisebb városi túrára vittük a bébit, menni kellett ugyanis több helyre, amihez ő is kellett. Legelőször a belvárosba kocsikáztunk be, át kell vennem több hivatalos levelet a postán, így végre minden megérkezett ahhoz is, hogy intézni tudjuk a hivatalos ügyeket. Utána visszementünk az Örs vezér térre, mert a sebészeten vártak minket kontrollra. Egy nagyon kedves és jó dokihoz járunk ott. Azért kellett elmenni még a múltkor, mert Lehelnek a köldökcsonk leesése után maradt a köldökén egy pici vadhús, ami nem volt odavaló és kicsit váladékozott is. Ezt a doktor lekezelte lápisszal és itthonra is adott, hogy napi szinten kezeljük vele. Magának a lápisznak a működéséről azonban konkrétan nem tudtunk semmit, így oké, hogy a vadhúst eltűntettük vele, de sajnos picit megégettük vele a bőrt is (nem tudtuk, hogy úgy működik, hogy éget) és mindkettőnk ujjait is jó erősen megfogta. A védőnő csodálkozott is, hogy itthoni kezelésre ideadta a doki a lápiszt. Na mindegy, szerdán mentünk tehát a kontrollra, a vadhús tényleg eltűnt, de még betadinos kötéssel kell kezelni a köldököt. Lehel olyan szépen viselkedett, nem is nagyon sírt, múltkor se és most se. A sebészet után megetettük, majd miután elaludt, átsétáltunk vele az IKEA-ba és ott megreggeliztünk, ha már úgyis a szomszédban volt dolgunk. Már majdnem délelőtt 11 óra volt és aznap még nem ettünk semmit, úgyhogy nagyon jólesett az ikeás hotdog és fánk kombináció. Majd hazafelé vettük az irányt, először a kerületi postánál kellett megállni, Gábor beszaladt, majd a boltnál, oda is bement gyorsan. Itt Lehel már ébredezett és nagyon kis nyűgi volt, de sajna hátravolt már a védőnős látogatás. Mielőtt szólított volna a védőnő, pont elaludt Gábor vállán, így a vizsgálatot végigordította szegény, mert fel kellett ébreszteni. Ez volt az első havi státusz mérése, súlya és méretei is teljesen rendben vannak, a vizsgálat többi részén is ügyes volt. Pl. három akkorát lépett a lépegető reflex vizsgálatakor, hogy konkrétan átszelte vele az egész asztalt, ezen aztán mindhárman nevettünk, annyira aranyos volt. Még torokhangot is produkált, mintha tudta volna, hogy őt most itt vizsgáztatják, azt mondta a védőnőnek, hogy "gáj". Viszont iszonyatosan kifáradt, mire fél 2 körül hazaértünk vele és kb. altatni sem kellett, úgy aludt egész délután (és mi is). 

Tegnap aztán kicsit meglógtunk délelőtt, addig a nagyi vigyázott Lehelre. Elmentünk nagybevásárolni, hogy feltöltsük itthon a hűtőt és vettünk két pár nyári papucsot, meg egy strandruhát is (ami itthon már nem tetszett, úgyhogy szerintem vissza fogom vinni). Intéztem a neten a hivatalos ügyeket, meg most, hogy már a baba irományai is megvannak, a bankba is be kell majd újra mennünk. Szóval nem unatkozunk, a jövőhetünk is tele van intéznivalókkal, látogatókkal és orvoshoz is megint kétszer háromszor megyünk (fejlődésneurológia, sebészet, gyerekorvos), plusz Gábor már vállalt el maszekot és túlórát is, úgyhogy megint kevesebbet lesz itthon...indul a mókuskerék, ez van. 

Viszont kicsit elkezdtünk a nyárban gondolkodni, úgyhogy foglaltunk szállásokat, aminek nagyon örülök. Egyrészről lesz május végén évfordulónk, úgyhogy egy éjszakára megszökünk majd itthonról, addig Lehel megintcsak a nagyival lesz. Augusztusban azonban már visszük magunkkal őt is. Egy nagyon kis cuki, közvetlen vízparti víkendházat foglaltunk le a Maros partján, Makón, négy napra. Én még Makón nem is jártam, pedig a családom egyik fele onnan származik. Tervezzük, hogy elmegyünk a Hagymatikumba, sétálunk a lombkorona sétányon és csavargunk egyet Szegeden is. Nagyon szuper lesz! Én először hotelekben gondolkodtam, de igaza volt Gábornak, hogy babával jobb egy apartman, saját konyhával meg minden, ráadásul ez a külön kis házikó még szuperebb lesz, nagyon várjuk már most. 

Tegnap még amúgy a megrendelt fényképeim és könyveim is megérkeztek. A fényképeket a babanaplóba hivattam elő, tényleg el akarom már kezdeni, mert aztán elszalad az idő és sosem lesz megírva. A könyvek meg szuperek, egy kivételével mind használtan rendeltem őket, mert így fele áron jutottam hozzá. Tudom, hogy pont nem most lesz aztán annyi időm olvasni, amennyit szeretnék, de arra tökéletes lesz, hogy amíg a baba egy órát szopizik vagy amíg alszik, addig ne a telefont nyomkodjam, hanem olvassak. Ezek azok:

azt se tudom melyikkel kezdjek

Lehel ma egy hónapos

reggeli csendélet