7 hónap

 Lehel 7 hónappal ezelőtt született ezen a napon. Közhely és mindenki ezzel jön, de tényleg csak kapkodom a fejem, hogy már mekkora és milyen gyorsan megy az idő. Arról nem is beszélve, hogy már mennyi mindent tud csinálni. Nála kicsit gyorsan indult be a mozgásfejlődés, hiszen hamar forgott, kúszott, mászott és már több mint egy hónapja fel is állt. A mászást azóta olyan szintre fejlesztette, hogy pillanatok alatt ott van a lakás egyik részéből a másikban. Még jó, hogy nem vettünk járókát, értelmetlen lett volna. A felkapaszkodva állásnál pedig már vissza tud szépen ülni úgy, hogy ne essen el. Ülni is ül már jóideje és hát a kommunikációra sem panaszkodhatunk, hiszen jóformán egész nap "magyaráz". Kint van már 4 foga. Ezenkívül minden érdekli, főleg olyan dolgok, amikhez nem szabadna nyúlni vagy ahova nem szabadna bemenni. És persze mindig jókedvű, mosolyog, nevet, én tényleg szoktam azt érezni, hogy már most jó humora van. A cicákat imádja, sikongat, amikor meglátja őket és siet oda hozzájuk. A cicák pedig olyanok, amilyenjük éppen van: vagy elszaladnak előle vagy hagyják magukat szeretgetni nyúzni. Lehel ezenkívül nagyon figyelmes is, minden érdekli és pl. simán végignéz a babaszékéből egy tésztagyúrást és nyújtást. Talán most kezdődik nála a szeparációs szorongás, mert elkezdte, hogy sír, ha kikerülünk a látóköréből és olyankor odasiet és a nadrágszárba kapaszkodik. Itt tartunk most. Szuper kisgyerek, imádjuk. Kb. mindennap elmondjuk egymásnak Gáborral, hogy pont ilyen kisgyerekről álmodtunk.❤️

3 naposan és 7 hónaposan

 

Ma amúgy semmi extra nem lesz. Lehel nemrég aludt vissza, úgyhogy én most gyorsan megejtem a napi blogolást. Utána felteszem a vasárnapi levest főni, meg sütök egy túrós muffint másodiknak. Állítólag nemsokára beesik Gábor egyik húga egy kávéra. Egy szokásos köröm ma is lesz: porszívózás, pakolás, mosás...csak hogy legalább a szinten tartás meglegyen. Ha délután valamikor eláll az eső, akkor sétálni is elmegyünk (a babakocsi még mindig nem a kedvenc, viszont a csatos hordozó beválni látszik, viszont abban sosem marad ébren, így mindig végigalussza a sétákat). Aztán én mást mára nem is tervezek, jó lenne mondjuk olvasni vagy társasozni egyet délután, de ezek mind hiú ábrándok, tudom.