...de ma a hátsó kertünkbe keveredett egy kutya. Nagyon fiatal, helyeske, kedves, de retteg. Adtunk neki enni és inni, megsimiztük. Kijött a helyi állatvédő csajszi, de nem talált benne chipet. Fb-on a kerületi csoportba feltettük, mindenki szívecskézi, meg hogy milyen cuki, meg jaj de jó, hogy legalább nincs az utcán, de senki nem írná, hogy kié lehet, honnan jöhetett. Befogadni végképp senki nem akarja (persze komolyan még nem lett meghirdetve, mondjuk több helyen vagy ilyesmi, de akkor is kétlem, hogy tolonganának érte). Egyelőre kapott egy összetákolt kis odút, puha és meleg matraccal, a kis "ház" elé függönyféleséget, azóta összekuporodva, kimerülten alszik és nem kíváncsi ránk.
Megmondom őszintén, hogy nem álomkutya, mert valamilyen kaukázusi keverék lehet, és én majd valami beagle-féle kutyát szeretnék Lehelnek/magunknak. De egyértelmű, hogy kidobni nem fogjuk. A nehéz menet majd csak a másik kutya lesz, aki az első kertben van, mert ő nagyon barátságtalan. De nem is filóztam ezen sokat, úgy voltam vele, hogy aranyos és örülök, hogy segítettünk, de majd Gábor öccse megoldja (neki van hátul a háza)...
...amíg el nem kezdtem azon gondolkodni, hogy akár az én egykori kutyám is lehet, egy új testben, új külsőben. Aki kölyökként tűnik fel a semmiből a kertünkben, advent első vasárnapján.
hashtag reinkarnáció
jaj, de aranyosak vagytok, ez nagyon édes kutyus. De jó lenne, ha békében, szeretetben, biztonságban élhetne, akár veletek, de ha úgy döntötök, akkor mással. El lehet szeparálni a kutyákat, nehogy baja essen? Kis cuki. Az a nézés ....... :-))
VálaszTörlésLehet, hogy megtartjuk, de előbb össze kell barátkoztatni az öreg kutyával. Amúgy szerintem ez a kutya még nagyobb is lesz, mint a kis öreg kaukázusink. Voltunk ma vásárolni és már hoztunk neki dolgokat, többek között egy nyakörvet is. Reggel csodaédes volt, amikor hátra mentem hozzá, még hanyatt is vágta magát nekem.
Törlés:-))
TörlésErről rögtön Az egy kutya négy élete (W. Bruce Cameron) jutott eszembe :(
VálaszTörlésNehéz volt könnyek nélkül olvasni, nekem legalábbis nem sikerült…
(Kriszti)
Igen, nekem is! :)
TörlésÓ az a nézés! Annyira benne van minden. Abszolút megértem, amit gondolsz erről, hiszen tényleg pont hozzátok ment a nagy semmiből. Én sem tudnám máshogy gondolni. Remélem nagyon szépen kialakul ez a történet. <3
VálaszTörlésAranyos, igen, de a fenti teóriámról már letettem (mármint hogy az előző kutyám jött volna vissza...). Nagyon úgy tűnik, hogy Gábor öccsét tekinti gazdinak és a viselkedése is nagyon "kaukázusis". Ami nem baj, attól még én is szeretem és foglalkozom vele, de nem érzem belülről jövőnek azt, hogy "ez az én kutyám".
Törléshozzánk is pont így keveredett oda a kiskutya. Eredetileg fekete foltos, kis-közepes, rövidszőrű kutyát szerettünk volna, aztán egyszercsak ott volt a kertben őszőrössége a fehér hosszú bundájával meg a kiskuvasz termetével. A legjobb dolog azóta is, bár tény, hogy nálunk akkor már erősen tervben volt a kutya. Drukkolok, hogy jó helye legyen, akár nálatok, akár az új gazdinál. Nagyon kedvesen tud nézni :)
VálaszTörlésNálunk is tervben van/volt. Először úgy, hogy ha majd Lehel kb. oviskorú lesz, de mindenképpen a jelenlegi kisöreg után szerettem volna (azért, mert ő tényleg összeférhetetlen, barátságtalan). Meg én egy olyan kutyus szerettem volna, akivel a gyerek is tud majd játszani és akit felhozhatunk ide magunkhoz az emeletre. Az legalábbis mindenképpen cél volt, hogy a két karomban elbírjam (ezt az előző kutyám kárán tanultam meg, hogy nem szeretnék annál nagyobb kutyát, mint amit még elbírnék). Erre jött ez a kis csubakka, aki már most nagyobb, mint a jelenlegi kutyánk, holott szerintem 6-7 hónaposnál nem lehet több. És ő biztos nem lesz benti kutya, kint érzi jól magát.
TörlésCsubakka, nem is rossz név :-))
TörlésHát igen, kinti kutyus, jó kis kabátja van!
Én először a Dömét/Dömit találtam ki, mert szerintem nagyon illet volna rá, de az nem nagyon tetszett Gábor öccsének (és hát úgy tűnik, mégiscsak ő lesz a gazdája), a Csubi viszont igen, úgyhogy Csubi lesz/lett. :)
TörlésHú, most megszerettelek!
VálaszTörlés