tavalyelőtti számla

  Annyira bosszantó, hogy sosem érek a dolgaim végére és amikor amúgy is tornyosul pár ilyen, meg pont tele van a fejem sok dologgal, akkor még az adóhatóság is megkeres és felszólít, hogy tegyek nyilatkozattételt egy másfél évvel ezelőtti nyaralással kapcsolatban. Mindezt 5 napon belül. Nem is nagyon emlékszem már arra a nyaralásra, mármint a fizetéses dolgokkal kapcsolatban, meg hogy hogyan kommunikáltunk a tulajjal. Kisbabával voltunk, Lehel 3-4 hónapos volt, én nem annyira voltam akkor jól...és akkor most ilyenekre emlékezzek vissza, hogy mennyibe került, meg mik voltak benne, meg mi volt a tulajjal. Meg csatoljam a számlamásolatot. Ki őriz meg egy ilyen számlát? Vagy akkor dobod ki, ha hazaértél vagy rögtön kb. azután, hogy kézhez kaptad... De persze magamhoz híven elkezdtem ezen szorongani, hogy nem is emlékszem jól, nem is akarok terhelőt írni a tulajra, mert lehet nem is úgy volt, ahogy emlékszem stb. Ráadásul az egész a navos levéltáramba jött. Én először naivan letöltöttem a nyilatkozattételt és word-ben beírtam a válaszaimat, de aztán figyelmesebben elolvastam a felszólítást és hát kellett az eredeti aláírás. Szóval ki kellett nyomtatni, de persze itthon nem működött a nyomtató. Aztán meglett ez is, utána kitöltöttem, de e-papíron kellett visszaküldeni. Most elvileg kitöltöttem hozzá egy kérelmet és csatoltam a nyilatkozattételt, de hát esküszöm nem alszom nyugton, nehogy ne legyen jó és ezért megbüntessenek (mert persze büntetés jár a megtagadásért vagy ha kicsúszok az időből). Tényleg púp a hátamra ez az egész, egyszerűen semmi közöm hozzá.  

Nemrég amúgy a KSH is megkeresett telefonon. Egy teljes napig kellett naplóznom, hogy mit csinálok, de ilyen értelemben, hogy pl. 8:32 fogat mostam, 8:37 elkezdtem reggelit csinálni... De az kötelező se volt és járt érte egy vásárlási utalvány, amit rá egy hétre meg is kaptam postán. Tudom, hogy a kettő nem ugyanaz és ha a nav felszólít, akkor válaszolni kell, de tényleg, hagyjanak már ilyennel, hogy másfél évvel ezelőtti nyaralás számlája...bárki megőriz egy ilyesmit??

A napok most amúgy nagyon jól telnek, de iszonyat rohanósnak érzem őket. Szerdán elmentünk végül nyílt napra két kerületi bölcsibe, megnézni őket. Nagyon szépek és szimpatikusak voltak. Az egyik egy teljesen új épület, teljesen új udvarral és felszereléssel. A vezető is végtelenül szimpatikus volt. De hát ide csupán 10-12 gyereket vesznek fel, úgyhogy szerintem esélyünk sincs. A másik bölcsi pedig közlekedésileg még jobb helyen lenne nekünk. Ez egy régi, de nagy bölcsi, kb. 40 gyereket fognak felvenni ősztől. Nagyon tetszett itt is minden, hangulatosak a csoportszobák és van külön torna-, kreatív-, meg sószoba. A falon mindenütt Bogyó és Babóca volt, ami különösen tetszett Lehelnek, de az udvarra kiérve is azonnal elszaladt és motorozni kezdett. Az udvar szép zöld, sok árnyék van. Itt is nagyon aranyosnak tűnt a vezető hölgy. Jó lenne ide bekerülni, bízom benne, hogy sikerülni fog. Hétfőn, kora reggel nyílik meg a jelentkezési felület. Már kitöltöttem a kérelmet és mindent, ami kell hozzá. Nem dől össze a világ, ha nem leszünk bölcsisek, de azért nagyon szeretnénk bekerülni.

Csütörtöktől itthon volt velünk végre Gábor is. Kimentünk a kerületi majálisra, Lehel kapott egy kürtőskalácsot, hallgattunk egy kis gyerekkoncertet, meg beült egy rendőrautóba, de aztán el is fáradt és hazajöttünk. Tegnap Gábor játszótéri kishaverokhoz ment villanyt szerelni, úgyhogy oda elkísértük. A gyerekek (Panni és Lehel) 10-től egészen délután 3-ig játszottak, nagyon keményen nyomták. Panniéknál van egy trambulin is, de ott sem akartak soha elfáradni. Panni anyukája, Petra bográcsban főzött ebédet, úgyhogy nagyon jó kis nap kerekedett. Cserébe lekapott minket a nap és jó fáradtan értünk haza. Annyira, hogy este Lehel már fürödni se akart, pedig habfürdőt csináltam vele közösen, de végül csak egy gyors lemosásra volt már energiája és 7 előtt már aludt is...

Ma pedig volt egy pár órás kimenőnk Gáborral, így végre eljutottunk vásárolni. Nagyon szuper dolgokat sikerült venni és viszonylag hamar le is tudtuk. Két órát voltunk az Árkádban, összesen 4 boltban jártunk, ebből 3 boltban vásároltunk, meg ittunk egy kávét. Gábor is talált magának még egy inget és egy nadrágot, de főképp azért mentünk, hogy nekem vegyük nyári ruhákat. Végül vadásztam pár nyári ruhát, rövidet és maxit is, egy lenge nadrágot, pár felsőt és vettem egy fehér farmerdzsekit is (mert a régi dzsekim eltűnt), amit viszont a kasszánál valahogy nem számoltak. Gondoltam, hogy kisebb a végösszeg, mint amit saccoltam, de itthon vettem észre, hogy a dzseki nincs a blokkon. Egyébként velem elég gyakran van ilyen, szerintem már életemben negyedszerre (ez gyakorinak számít?). Legutóbb egy baseball sapkát vettem így ingyen Lehelnek, előtte meg egy kis oldaltáskát nem blokkoltak le... Hazafelé jövet bekaptunk valamit ebéd gyanánt, majd vásároltunk még kaját, mert délutánra jöttek át Gábor barátai grillezni. Én vacsi után felhoztam a picit fürdeni és altatni, aztán még ezekkel a hivatalos ügyekkel foglalkoztam ahelyett, hogy néztem volna egy jó filmet...