péntek, szeptember 26

ébresztőőő

  Nagyon jól beállt az alvásritmusom az 5 órai kelésre. Annyira, hogy ma, amikor nem kellett volna 5-kor kelnem, már háromnegyed 5-kor felébredtem magamtól. Bajnak nem baj, továbbra is a napjaim kedvenc időszaka ez a hajnali egy-másfélóra, amikor senki nincs, csak a bögre kávé, a két macska és én. Mai napon szabadságon vagyok, reggel beviszem Lehelt a bölcsibe (elvileg ma van a beszoktatás utolsó napja), utána fodrász, bevásárlás, majd haza. Itthon is lesz mit csinálni (mikor nincs?), a mosatlan ruhák kifolynak a tárolóból, a fürdőszoba pedig egy katasztrófahelyszínre emlékeztet, mert Gábor a héten kicserélte ott is a tetőtéri ablakot (gyönyörű lett!), csak hát ennek folyományaként a kosz az mindenhol ott van. Semmit nem pakolt el, csak nekiállt fúrni-faragni, úgyhogy pl. a sminkecseteimnek is annyi, kuka (jó, amúgy is lehet, hogy már túl régiek és kellene belőlük új). Ezeken kívül tervezek ma még mozogni, szerintem elmegyek egy hatalmasat sétálni, viszek zenét is hozzá, fantasztikus lesz. Tegnap este megfőztem, így kajával nem kell foglalkozni, holnap pedig megint sulim van egész nap, így holnapra is csak egy napi hideg élelemre lesz szükség. 

Lehelért ma uzsonna utánra kell mennem. Elvileg szépen beszokott, persze volt sírdogálás, de ez természetes. Amíg a múlt héten vidáman, mosolyogva ment reggelente, mert ott volt vele Gábor, addig a héten már párszor reggel is sírt odafele menet. De aztán az első adandó alkalommal, amikor mutatták neki az ágyat, ő úgy döntött, hogy már ott is alszik, így az alvással az első perctől nem volt baj, pedig attól tartottam a legjobban. Kis barátja is van bent, akit itthon emleget és akinek ugyanolyan kis bőrkinövés van a fülén, mint Lehelnek. Erre mennyi az esély? :) Én már nagyon várom, hogy délután menjek érte és utána kitaláljunk valami jó programot. Lehel a legjobban szarvasokat szeretne etetni, szóval ez az egyik opció, de félő, hogy már késő is lesz és az időjárásban sem vagyok biztos, így lehet a szarvas etetést áttesszük vasárnapra. 

A munkahelyem még mindig szuper, nagyon aranyos és vicces kollégáim vannak, szeretek bejárni. Az egyik munkatársam eltörte bent az ujját már két hete és feltehetően október végéig nem is fog jönni. Most őt helyettesítem köztesként, de jövő héten kétszer már mennem kell műszakba, azt is megmutatják a lányok és utána elvileg rendesen beállhatok én is reggelesnek/délutánosnak. Várom már, mert úgy lesz pici szabadidőm, néha reggel 1-2 szabad órám, vagy délután már egykor végezni fogok (nyilván ezt várom a legjobban). Egyébként hihetetlen, hogy már eltelt egy hónap. Emlékszem mennyire izgultam még 4 héttel ezelőtt, hogy mennyi változás jön és mindezekből már letoltunk egy hónapot. Innen már könnyebb lesz.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon klassz dolgokat írtál, örülök hogy jól érzed /érzitek magatokat!!!
    Tök jó, hogy egy nyugodt munkahelyet találtál, nagy kincs!
    👍👍

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi ❣️
      Igen, jó hangulatú és szeretek bejárni, de azért lekopogom (23 női munkatársam van, szóval el lehet képzelni a napi pletykák számát, bár én tudatosan igyekszem kimaradni, remélem sikerül 😅).

      Törlés