valentin hosszúhétvége

  Lehel tényleg eléggé beteg lett, szegénykémnek 3 napig nem akart lemenni a láza, amire még nem volt példa. Még sose volt ennyire beteg. Ráadásul péntek reggel hányt is, amitől már komolyan megijedtem. Felhívtam a gyerekorvost, aki azzal nyugtatott, hogy ez még bőven belefér az influenza tüneteibe. Így picit nyugodtabb lettem és szerencsére utána hányás már nem volt. Szombat óta Lehel már láztalan és tünetmentes volt, de még egy napig itthon tartjuk ma. Hétvégén olyan volt, mintha picit én is gyengének éreztem volna magam, de annyi dolgom volt, hogy nem lehettem beteg. Pénteken vérvételre mentem, de csak késői időpontra tudtam foglalni (10:15), így jó sokáig ténferegtem kávé és kaja nélkül. A rendelőben találkoztam Gáborral, ő munkából jött oda, utánam foglaltam neki időpontot. Vicces volt, hogy egy Synlabban randiztunk péntek délelőtt ("hölgyem, szabad ez a hely?" :)). A vérvétel után viszont beültünk az IKEA-ba reggelizni és kávézni, ami szuper volt. Sütött a nap, nem siettünk, kettesben voltunk, ettünk, beszélgettünk. Elintéztünk még pár apróságot a boltokban, nekem pl. kellett az egyik gyakorlati órámra csomagolópapírt venni, emellett vettem egy rakás zselés tollat (egyszerűen imádom, hogy amióta dolgozom és egyetemre járok, van mit kézzel írni és zselés tollal írni csodás). Hazafelé megtankoltunk, megálltunk a gyerekorvosnál a papíromért, aztán siettünk haza a picurihoz. Itthon aztán játszottunk, de később Lehel megint belázasodott és a karomban aludt el a nappaliban, így én tévét néztem, amíg aludt (belenéztem a nagy ő-be, hát az embernek már csak ettől a ripacskodástól leesik az álla...), Gábor meg elvonult a hálóba pihenni. Mikor a kis beteg felébredt, borsófőzeléket kívánt, így gyorsan főztem egyet, de nem sokat evett belőle, alig volt még aznap is étvágya.

Szombaton sulim volt, de még előző este olvastam a tanárnő e-mailjét, akivel az első órám lett volna 9-től, hogy a jelenlét nem kötelező, így kaptam az alkalmon és nem mentem be. Neveléstörténeti óra volt, a vizsga majd tesztes lesz, az anyag fel lesz töltve, nem láttam értelmét bemenni, főleg úgy, hogy aznap estig voltak még óráim és a gyerek is beteg volt itthon. Végül csak fél 1-re mentem be aznap. Volt egy jó hosszú, de érdekes csecsemőgondozási előadás, utána meg egy ezzel kapcsolatos szeminárium, ahol igazából csak a gyakorlati követelményt mondta el a tanár és majdnem egy órával hamarabb hazaengedett minket, aminek nagyon örültem. Érdekes, hogy a suliból mindig mással jövök hazafelé, de tök jó, hogy bárkivel összecsapódunk a buszon vagy a metrón, tudunk egy csomót dumálni. Aznap volt valentin nap. Mi nem igazán szoktunk ajándékkal készülni egymásnak, de azért szoktunk ilyenkor este randizni vagy ilyesmi. Nekem most semmi idő nem volt készülni, így megbeszéltünk, hogy áttesszük vasárnapra. De mikor hazaértem, Gábor mégis készült, amennyit a gyerek mellett tudott. Pl. elaltatta, rendet tett, csinált spenótos-fetás tésztát és gyertyát gyújtott. Így csak gyorsan lezuhanyoztam és tudtunk egy kicsit együtt lenni. 

Tegnap aztán hosszan kávéztunk és játszottunk, kihasználtuk a vasárnap reggelt. Elszaladtunk a boltba venni ezt-azt. Barátaink, akik közel laknak hozzánk, vettek egy kölyökkutyát és úgy volt, hogy beugrunk megnézni, de sajnos lebetegedtek, így nem mentünk. Helyette az Auchanban állateledelt gyűjtöttek egy menhelynek, így ott adakoztunk és kutyáztunk kicsit. Nagyon édes volt a kampányoló kutyus, úgy elhoztam volna! Ez a kutyahiányom egyszerűen nem múlik... Dél körül értünk haza, Gábor elment egyet kocogni, én addig beszélgetős kártyákat gyártottam. Később én mentem el egyedül egy nagyobb sétára (a szokásos köröm, kicsivel több mint 4 km, szintkülönbségekkel, szeretem tempósan megtenni, nagyon jó lenne kétnaponta végigmenni rajta). Utána itthon együtt ebédeltünk, mi nem főztünk, mert anyósom invitált minket karfiollevesre és házi fánkra. A délután hamar elszaladt, aztán korán fürdeni vittük Lehelt és elég hamar el is aludt. Én estére sajttállal és beszélgetős kártyákkal készültem. A sajttál nagyon finom lett, gyakrabban fogok készíteni. Volt rajta ementáli sajt, camembert, szőlő, dió és mellé kétféle sós kréker (egy magvas és egy mézes-mustáros). Amíg elcsipegettünk, addig meg végigmentünk a beszélgetős kártyákon. Az ilyesmi kártyákkal régóta szemezek, tavaly is majdnem vettem, de a chatgpt olyan jókat írt, hogy végül azokat nyomtattam ki. Gábornak is tetszett. Utána még néztünk egy kis Stranger thingset és aludni mentünk...fhuu az éjszaka viszont nem volt jó, Lehel sokszor felsírt, hallottam, hogy Gábor is forgolódott, én is sokszor felébredtem. De most itt az új hét, ráadásul farsang van nálunk a bölcsiben, ami az egész hetet jelenti, mindennap van a gyerekeknek valami program. Ma kézműveskedés lesz, holnap busójárás, szerdán jelmezesdi (nekem is be kell öltözni!), csütörtökön kisszínház, ahol előadunk, pénteken diavetítés. Majd beszámolok róla.