fogak és sérv

  Nagyon jól jártam tegnap a fogorvosnál, mert a fogammal végül nem az történt, amire számítottam. Azt hittem, hogy a múltkori kezelés fog megismétlődni ezzel a fogammal (csap+korona), de nem, egyszerűen csak be lett tömve. Igaz, így is egy órát ültem a fogorvosi székben és a végén már minden bajom volt, de utána kárpótolt érte a tudta, hogy készen van. Viszont ha gond lesz vele (ne legyen!), akkor a doki ki fogja húzni. Pontosan nem értettem, de valami olyasmi van vele, hogy nem átjárható és az előző fogorvos is próbálkozott vele három évvel ezelőtt, majd ideiglenes tömést tett bele. Az viszont csak most lett eltávolítva és ez a doki se tudta jobban megoldani, bár ahogy betömte/felépítette, szinte ugyanolyan lett ez a fogam, mint újkorában, úgyhogy nagyon elégedett vagyok. Ha már fogak...nem is meséltem, hogy Lehel pár hete elesett a játszótéren. Nem velünk volt aznap, hanem a mama és a nagybátyja vigyáztak rá, átvitték az unokatesókhoz. Lent bandáztak a játszón, amikor Lehel ki akart menni a homokozóból, de megbotlott a szélében és úgy esett el, hogy beütötte a két első fogát. Amikor hazaértünk, rögtön elpanaszolta, hogy mi történt. Látszólag nem volt semmi, de elhittem, hogy fáj neki, mert egyáltalán nem harapott vele. Amikor pedig már több mint egy hét eltelt, és még mindig nem használta (oldalt harapta el a szendvicset is), akkor elvittük fogorvoshoz. Ott azt mondták, hogy fogtrauma és majd elmúlik. Iszonyúan ügyes és bátor volt a kisfiam, beszélt a fogorvossal, kinyitotta elsőre a száját, nem is félt. Egy halom ajándékkal küldtek minket haza. Meg is nyugodtam, majd rá pár napra észrevettem, hogy szürke lett a gyerek két első foga. Felhívtam reggel a rendelőt és annyit mondtak, hogy akkor elhalt és majd ki fog esni :( Azóta is szürkén virít a két első foga, hiába fektettem energiákat a szájápolására már babakora óta és azóta Lehel szépen mossa a fogát minden este, úgy látszik, ez ilyen..nem tudom amúgy mikor fog kiesni, majd ha jön a rendes fog, vagy előbb? Jó lenne, ha azért nem lenne évekig fogatlan.

A sérvemmel meg ma mentem a másik dokihoz. Nem mondom, hogy meghozta a kedvem a műtéthez. Azért ez nem lesz olyan egyszerű, mint gondoltam. Nagy a sérv és nagyon vékony ott a méhfal, nem tetszett ennek az orvosnak sem. Laparoszkópiás műtétet javasolt. A héten fel fog hívni a konkrét műtéti időponttal kapcsolatban, de azt mondta, hogy október körül számítsak rá leghamarabb. Felépülési időre fél/egy évet saccol, azt mondta szerinte legkorábban egy év múlva ilyenkor tudjuk majd folytatni a lombikot. Vannak kockázatok, amiket elmondott, meg elég kényelmetlen dolgok is (drain cső 4!! hétig). Miután lesokkolt, azért biztosított róla, hogy nála jó kezekben leszek és ő szinte sosem hibázik, valamint más varrási technikát használ, mint ami a protokoll (agyrém, de az a protokoll, ami rossz, azt mondta így kell varrniuk és közben sok nőnek ez ugyanúgy probléma, mint nekem, de kérdem én, akkor miért van ez így??). Nagyon szimpi volt összességében a doki és azt mondta, hogy a munkából is csak másfél/két hétre esnék ki műtéttel és lábadozással együtt. Gábor azt mondta, azért aludjak még rá egyet. Mondjuk engem egyedül a cső rémiszt el, azt valahogy nem is tudom elképzelni 4 héten keresztül.