szombat, március 13

a motiváló erő

 Különös dolog ez a motiváció. Nagy ereje tud lenni annak, ha azért vagy motivált, mert extra pénzt kapsz az adott feladaért, de nálam még nagyobb erővel bír, ha szavakkal fejezik ki azt, hogy mennyire jónak tartanak.

A munkám olyan, hogy a ledolgozott napokon felül még extra pénzt kapok, ha besegítek a webshopos munkálatokba, de ez nem kötelező. Eleinte jól belehúztam és sokat segítettem, mert megdobta a fizetésemet, azóta viszont egy kicsit lecsengett. Szoktam ugyan minden hónapban segíteni, de nem töröm magam, ha mondjuk fáradt vagyok vagy őszintén: ha nincs kedvem hozzá. Ma viszont úgy adtak elő a főnökeim egy ötletet, hogy mit szólok az adott tervhez, mi a véleményem. El is mondtam, nekem nagyon tetszik, sokat lehet vele fejlődni, tanulni belőle. Mire a végén oda lyukadtunk ki, hogy arra gondoltak, hogy akkor csinálhatnám én. És ez akkora motivációt adott a munkámhoz (amihez még amúgy is bőven van, mert nagyon szeretem), hogy sokkal többnek érzem, mint amit az extra pénzes webshop adni szokott. Azóta egyébként azt gondolom, hogy nagyon meg vannak elégedve velem. (Kár, hogy a munkáltatók nagyrésze szinte sosem, vagy csak nagyon ritkán dícsér szóban, pedig szerintem tök nagy ösztönző ereje van egy-egy szóbeli dícséretnek, elismerésnek. Nekem is csak, mikor már hónapok óta itt dolgoztam, akkor mondta elvétve az egyik főnököm -aki nem a közvetlen főnököm-, hogy mindig beszélik ők ketten, hogy milyen ügyes, okos meg kedves vagyok, és ez annyira jól esett.)

Szóval tökre fellendült a kedvem a munkával kapcsolatban, de Gábornak is megígértem, hogy csak munkaidőben fogok ezzel foglalkozni. Ehhez képest persze már első éjszaka azt álmondtam, hogy kérdéseket találtam ki a teszthez és nagyon jó kérdések voltak, kár, hogy nem emlékszem rájuk, bár ha elkezdenék dolgozni rajta, valószínűleg jönnének maguktól. 

Azért is nagy megtiszteltetés ez számomra, mert bár állatpatikában dolgozom, de nem vagyok állatorvos, nem az ott dolgozó állatorvost kérték meg erre (pedig neki lenne a legnagyobb tudása), se nem a többieket, akik szintén nem orvosok, de itt dolgoznak évek óta, szemben az én fél évemmel, amivel én számítok a legújabb embernek a csapatban. Szóval, ki tudja, mi fog még ebből kisülni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése