okos tv

 Tegnap reggelre visszakaptam az alakomat, azt a testet, amiben szeretek lenni. Újra jól érzem magam, csinosan tudok öltözködni, jól állnak a ruháim. Lement a puffadás, a víz és minden egyéb, ami rám rakódott, ami nyomott, szerencsére szerte foszlott.

Még múlthéten vettünk egy okos TV-t, kedden szállították ki, de mivel mindketten késő estig szoktunk dolgozni (én 7-ig, Gábor 10-ig), csak szerda este fabrikáltuk össze az új családtagot. Nekem utoljára otthon otthon volt TV-m, a szüleimmel, tizenkét évvel ezelőtt. Akkor néztük is rendszeresen (híradó, vetélkedők, sorozatok, kibeszélő show-k, ezek nagyon mentek nálunk). Aztán mikor apukám is meghalt, előtte a TV is pont tönkrement egy családi viszályban, valahogy többet nem lett TV-m. Nem bántam, nem hiányzott, helyette jött a laptop periódus, azon néztem állandóan filmeket. De most Gábor nagyon hiányolta (neki se volt régóta), így vett egyet. Én annyira nem rajongtam az ötletért, mármint ellene sem voltam, de nem is villanyozott fel különösebben. Tartott mindez addig, amíg be nem üzemeltük, és el nem indítottuk rajta az első filmet (A Keresztapa). Előfizetésünk nincsen csatornákra, de nem is kell, csak filmnézés miatt vettük. Azóta imádom, napközben is csak úgy megy, amikor egyedül vagyok (videoklippek, utazós/ ismeretterjesztő műsorok, sorozatok). Nagy különbség ez ahhoz képest, ahogy esténként bebújtunk az ágyba és elindíttunk valamit a kis macbookon, amit közben az ölünkben/lábunkon tartottunk (és ami múltkor úgy ráesett az arcomra, hogy a széle majdnem kitörte az egyik első fogamat). Szóval örülök már neki nagyon is!

Ma 8-ig aludtam, de aztán a délelőtt egésze azzal telt, hogy sajtos csirkét sütöttem, mellé rizibizi készült, desszertnek meg gesztenyés rolád. Nagyon finom lett minden, Gábor is hazaszaladt félórára megebédelni. Nem rúgunk ám ki a hámból így mindennap, tegnap pl. csak kéksajtos pirítóst, meg gyümölcsöt ettünk egész nap. Nem is lett volna kedvem főzni. Voltunk viszont unokahúgizni/öcsizni, meg az autóprojetről beszéltünk egész nap (ami annyira közeli kilátásba került, hogy éjjel forgolódtam is egy órán át, hogy hogy fogok én autópályán vezeteni mindennap). 

Most meg elszaladtam a Rossmann-ba meg a DM-be macskakajáért (a Rossmannban sokkal olcsóbb a tasakos eledel, ellenben a DM-ben lehet kapni a lehető legjobb almot, ami a legjobban és leghosszabban köti meg a szagokat, szóval mindig két helyre kell mennem, nem úszom meg eggyel.) Ha már ott voltam, természetesen nemcsak cica cókmókot vettem, hanem ezt is, azt is....

a körmömet tegnap egy nyolcéves festette ki, azért ilyen "szabályos"