Anszki posztján felbuzdulva akkor én is leírom, hogy hogy vágtam el a tenyeremet egy késsel.
Épp Fargoban voltunk, Észak-Dakotában, amikor délután kijöttem a lakókocsiból. Odaültem a többiekhez, akik dinnyét ettek. Meg is kínáltak engem is, és amikor enni kezdtem, akkor vettem észre, hogy mellettem az egyik lány, aki mellesleg a párom volt a munkában, sír. Először tökre megijedtem, hogy valami nagy baj történt, majd amikor megkérdeztem, Ivo, a kisfőnököm elmesélte, hogy Maya elvágta a tenyerét egy fucking knife-fal a konyhában. Nem volt vészes állítólag, kitisztították neki, és bekötözték és Maya szerint csak kicsit fájt, de ő inkább azért sírt, mert nem bírja a vért meg a sebeket és megviselte, ami történt vele.
Másnap reggel egy zsemlét akartam ketté vágni (ne kérdezzétek, én egész életemben így vágtam zsemlét, de ezután az eset után, meg azután, hogy mindenki nekem szegezte, hogy hogy lehet így zsemlét vágni, többé már nem vágtam így). Szóval vágtam a kis konyhában és rohadtul megszaladt a kés -kiderült, hogy indulás előtt, még a farmon meg lett élezve. Amikor megláttam, hogy mi történt, egyrészről csak néztem, hogy nyitva van a tenyerem és nagyon kezd vérezni, másrészről azon gondolkodtam, hogy mit csináljak, hogy a többiek a konyhában ne vegyék észre. De esélytelen volt, azonnal meglátták, bevittek a fürdőbe és a csap alá tették a kezemet, aztán kifertőtlenítették valami cuccal, ami volt a lakókocsiban. Nem emlékszem, hogy nagyon fájt volna, inkább csak néztem folyamatosan a sebet. A többiek azt hitték, hogy rosszul vagyok és azért vágok ilyen bamba képet, pedig nem voltam rosszul, inkább csak próbáltam felfogni, hogy mi történik és hogy miért nem angolul beszélnek a többiek, hogy én is értsem, miért bolgárul. Aztán a seb valahogy tiszta lett és a vérzés is hamar elállt, leragasztották. Aztán mikor félóra múlva Ivo ezt meglátta, jó nagyot káromkodott, főleg mert Maya párja vagyok és akkor most ez a két szerencsétlen egy-egy kézzel fog fánkot sütni, amikor áll a sor? De megoldottuk, Maya szerintem még örült is, hogy ilyen szolidáris vagyok vele... A kést eltették valami fiókba, hogy senki, de legalábbis a lányok ne találják meg és ne használják. A kezem meg aztán tök hamar meggyógyult, nem is volt olyan vészes, mint Anszki esete, de azért elég ijesztő tud lenni, ha a tenyeredbe szalad egy nagy kés.
 |
| nagyobb sebre emlékeztem, de azért így se volt kicsi |
 |
| szép, véres kéz, ennyire jött le :) |
Szörnyűek ezek a balesetek!
VálaszTörlésÉn is mindig "magam felé" vágok, gyakran sérülök, de sót teszek a sebbe, aztán annyi. Tudom, et kicsit horrorisztukus és fáj is, de nekem valahogy ez a legtutibb módszerem vérzéscsillapításra.
Viszont a thaiföldi sógornőm MINDENT, még a zöldség pucolást is "kifelé" csinálja, ami nagyon biztonságos, de valahogy nekem elképelhetetlen, hogy leutánozzam. Nagyon ügyesen csinálja, de amikor megpróbáltam, egyszerűen nem ment, mintha kb balkézzel próbálnék írni, jobbkezesként.
De jó hogy leírtad, jó volt olvasni :) Mármint persze szerencsétlen eset, de vicces így azért, hogy elég gyakori eset lehet a tenyérelvágás. És a frissen élezett kés is közös a történetben. Az tényleg okozhat problémákat, amikor hirtelen sokkal élesebb egy kés, mint a megszokott. Én mondjuk csak simán béna voltam, de valószínűleg kisebb lett volna a vágás, ha tompább lett volna a kés.
VálaszTörlésAdél: igen, ismerem én is a sót a sebbe dolgot, de még nem próbáltam, mondjuk az az igazság, hogy sérüléskor valahogy nem is szokott eszembe jutni, hogy akár sót is tehetnék bele. Igen, én is láttam már olyat, aki kifelé hámoz és egyebek, sztem nekem se menne, egyáltalán nem esne úgy kézre a munka.
VálaszTörlésAnszki: köszi, tényleg vicces volt a két egykezű lány standja, de így se mraradtunk le forgalomban a többiektől. ;)