shitty day

 5:50-kor álmosan lecsoszogtam az emeletről, hogy kávét csináljak, de rögtön felébredtem, amikor megláttam, hogy a kutya nem tudta megvárni a nagydologgal a reggelt...igen, ez egy, lassan 14 éves kutyával azért néha előfordul. A legrosszabb az volt, hogy a produktumot nem is megláttam, hanem a papucs alatt éreztem meg...szóval innentől indult a szó szerint szar napom....

A következő az volt, hogy nem találtam sehol a felmosó vödröt. De sehol. Hívtam Gábort, aki már a munkahelyén volt, azt mondta, hogy tegnap használta a vödröt és kint van a kertben. Ennek sem értettem az okát, de akkor papucs-csere után a kert volt a következő állomás. A vödör kint is volt, de a csavaró nem volt rajta és nem is láttam sehol. Felhoztam a vödröt, kiöntöttem a benne lévő koszos vizet (később kiderült, hogy olajat takarított vele -de miééért?), de a csavaró fent se lett meg, hiába mondta a telefonban, hogy fent kell lennie. Közben a egyik macskám majd' szomjanhalt. Neki ez a reggeli szertartása: ahogy lejövök az emeletről, neki ki kell nyitni a fürdőben a csapot és tüstént rohan inni a folyóvízből. Szóval kinyitottam neki a csapot, közben mentem a wc-be, hogy kiöntsem a koszos vizet a vödörből. De eközben majdnem hasraestem a másik macskában, akinek pedig az a szertartása, hogy addig szlalomozik reggel az ember lába között, míg nem kap egy tasak szószos kaját. Szóval nagy hangzavarral, de sikerült megkapaszkodni és a koszos víz sem ömlött ki. 

Közben persze feltakarítottam a padlót felmosó nélkül, már ahogy lehetett, kiszedtem a szószos eledelt, folyt a víz a másik macskának és végre feltettem a kávét. Aztán leültem a kávéval, de ekkor már 6:30 volt. Épphogy leültem, a kutyám nyüszögni kezdett a kerti ajtónál, hogy elég volt a levegőzés, engedjem be. Lecsattogtam a lépcsőn, beengedtem, visszacsattogtam, majd leültem megint a kávémhoz. Ekkor öklendezést hallottam, a következő percben pedig sugárban hányta ki a vízivós macskám a vizet és a ráhabzsolt eledet. Oké, feltakarítottam, csüccs vissza a kávéhoz. Majd megint jött a hányás-hang. Ekkor döntöttem úgy, hogy feladom a kávézást, gyorsan felhörpintem a maradékot (amit pedig elég komótosan szoktam inni), felöltözöm és elindulok dolgozni.

A felmosó csavarója indulásig sem lett meg, így anélkül takarítottam fel a sz@rt és a hányást is, de a lényeg, hogy 7:20-kor indulásra készen búcsúzkodtam a cicáktól. Kicsit izgultam, mert a kocsim tegnap lett kész és ma volt az első alkalmam vele, hogy elvileg már újra szépen megy. Ennek örömére indulás előtt levettem róla a T betűt. A kocsi amúgy gyönyörűen ment, nemcsak hogy nem állt meg, hanem sokkal szebben is váltott, gyorsabban és könnyebben és egyszer sem indult el darabosan, gyönyörűen állt meg fékezéskor is. Úgyhogy a kocsi szuper lett, ellenben amikor megérkeztem a munkahelyre, megbántam, hogy levettem a T betűt, mert nem tudtam leparkolni. Először egy BMW-vel szemben akartam megállni, de szokás szerint kilógott a kocsi hátsó része még az útra (jó, nem vészesen, meg ki lehet kerülni, de nekem nem tetszett), szóval szórakoztam ott pár percet, hogy egyenesbe legyen. De végül azt éreztem, hogy túl közel álltam meg a BMW-hez, úgyhogy inkább kiálltam és továbbmentem az utcában. A következő lehetőség egy parkoló autó és egy szemeteskuka között lett volna. Meg is próbáltam, de picinek éreztem a helyet. Ha a kukát már bevitte volna a tulajdonos, prímán meg tudtam volna állni, de így nem volt jó. Ferde volt, béna, kicsinek ítéltem a helyet. Végül ezt is feladtam, kitolattam, tovább gurultam előre. Megálltam végül az autómosó előtt, a gumissal szemben, csodaszépen és csodaegyesen, de itt meg izgultam, hogy nehogy nagyon rám álljanak majd hátulról, meg affelől is, hogy vajon rámszólnak -e a mosóból vagy a gumistól, hogy itt nem lehet megállni. Végül kiszálltam, nézegettem a srácokat, ők is nézegettek, de nem szóltak rám, hogy álljak el, így végül nyugtáztam, hogy szabad nekem ott állni. És végül a parkolással is elégedett voltam, de mikor felhívtam Gábort, az volt az első mondtam, hogy már pedig hétvégén megtanítasz párhuzamosan parkolni, mert ez így vállalhatatlan!! Főleg, hogy reggel már a T betűt is letéptem nagy büszkén. Ezen jót nevetett (legalább ő).

A patikában aztán nem is történt semmi rossz, azt leszámítva, hogy a gls futár megjegyezte, hogy ma milyen szar a hajam. Mondjuk ez érdekel a legkevésbé, mert ha rossz napja van, akkor szar a hajam és kövér vagyok, ha meg jó, akkor én vagyok a legszebb nő a világon... Tanítgattam be az új lányt egész nap, ezért, bár úgy volt, hogy ő a segítség nekem, igazából én voltam neki és a vállamról nemhogy teher nem került le, hanem még plusz teher került rá... Jó, tudom, ez csak átmeneti, hamar belejön majd, meg az is lehet, hogy jövőhéten már nem is lesz itt a webshop, de azért egész nap azt hallgattam háromperceként, hogy tudsz jönni?!, így kb. minden más, amit csináltam, háromszor annyi időt vett igénybe. A kedvenc vevőm pedig ma kétségtelenül az a nő volt, aki azt hitte, hogy a kutyának is jár TB támogatás a receptre felírt gyógyszerre. Nagyon kellett erőlködnöm, hogy komoly arcot vágjak továbbra is, amíg vásárolt. (Olyan is volt már, aki megkérdezte, hogy felhőbe fel lehet -e íratni a kutyának a gyógyszert...én meg mondanám elkérhetem Morzsi tajszámát? Jó, nem gonoszkodom.)

Amúgy nem is rossz nap volt ez, hanem inkább vicces. De a csavaró azóta sincs meg a felmosó vödörhöz.