Jó, ettől a rangtól azért még messze vagyok, de szombat reggel autózni a szinte még üres városban, az üres autópályán 120-szal repeszteni, miközben megjött az őszi hideg, de közben tűz a nap és az autóban Chris Rea szól teljes hangerőn...na ezt a vezetést hívom én élménynek.
Ezt leszámítva amúgy borzalmas éjszakánk volt. Marcipán nem bírja a hidegfrontot, az éjszaka pedig betette nála a kaput. Már tegnap is nyugtalan volt napközben, megint "pattogott" szegény egész nap és este hiába adtam neki nyugtatót a napi gyógyszerein felül, semmit nem ért. Éjszaka felkeltett fél 2-kor, járkált, sírt, ki akart menni a kertbe, de mivel még nincs kutyaház kint, a mínuszba nem engedtem ki. Céltalanul bolyongott tovább az emeleten, kopogott a kis körmeivel, senki nem tudott tőle aludni. Én végül úgy döntöttem éjjel 3-kor, hogy akkor a kanapén alszom közvetlenül mellette, hátha úgy valamennyire lenyugszik. Így is lett, de aztán most itt napközben is rosszul van megint, adtam neki megint egy Seduxent, de ettől meg csak imbolyog szegény és aludni ugyanúgy nem tud, mert gondolom a fejében valami zavarja. Szegény kiskutyám. :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése