Bár a nap nem kifejezetten sütött a napokban, a hangulatom mégis ahhoz fogható, mintha ez történt volna. Igazából semmi nagy dolog nem történt, csak kis apróságok voltak, amik sokkal derűsebbé, pozitívabbá varázsolták a kedvemet. Pl. ezek:
- Tök kedves és jókedvű, meg türelmes lettem a munkahelyen, ami nekem is sokkal jobb kedvet kölcsönöz és a héten egyszer sem jöttem úgy dolgozni, hogy inkább mennék világgá a kisautómmal munkába menet, semmint az okoskodó vevőket szolgáljam ki napi 10 órában
- A körmösöm lemondta a pénteki javítási időpontomat, és bár ronda a körmöm és még mindig nincs kijavítva, valahogy megkönnyebbülés és nyugodtság szállt meg, hogy végre egy nap, amikor otthon maradhatok végig és nem kell sehova időpontra mennem
- Gábor otthon volt velem: sokat beszélgettünk, filmeztünk, romantikáztunk, nagyot sétáltunk a jeges szél ellenére is a kutyával, főzött nekem kínai csirkét mindenmentesen és bevásárolt az én étrendemnek megfelelően, ami annyira aranyos volt tőle (és nagyon büszke is volt magára, mutogatta a cuccokat "és nézd szívem, ilyet is hoztam neked, ez is jó, ugye?" -minden jó volt)
- Nagyon jól érzem magam a bőrömben, azt érzem, hogy nemcsak fogytam, hanem eleve jobb a közérzetem is, tök jól állnak a ruháim, csinosnak látom magam a tükörben, utoljára két éve voltam ilyen jó formában
- Az érdeklődésem is kezd visszatérni, lekötnek a filmek és nem agyalok filmnézés alatt, írtam egy könyves listát, amiket idén szeretnék megvenni és elolvasni, elkezdtük szervezni az esküvőt
- Sütöttem almás-diós zabmuffint és olyan finom lett, hogy nekem alig maradt, úgy szétkapkodta mindenki
- Tegnap meg azon gondolkodtam, hogy a zsemlemorzsát tudnám -e helyettesíteni valamivel, ill. egy jó kis cérnametéltet úgy ennék egy finom húslevessel...és aztán bejöttem reggel dolgozni, átmentem 1-2 apróságért a kínaimhoz és ott állt a polcon előttem a gluténmentes panírmorzsa és a barna rizslisztből készült cérnametélt:
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése