vasárnap, augusztus 6

sok II.

  Na egyébként a másik családi perpatvar meg arról szólt, hogy tegnap tartottuk Gábor szülinapját családilag, amit a tesói voltak olyan kedvesek és teljesen elrontottak. Erről már kedvem sincs amúgy írni, de semmi ünnepi hangulat nem volt, sikerült a 10 személyes asztalt úgy körbeülni, hogy aztán mi ne tudjuk Gáborral egymás mellé ülni, aztán nekünk nem volt tányér, nem volt kanál, mindenki ivott, de nekünk poharunk se volt (mindenért én ugráltam fel), a levest megették, mire mi szedni kezdtünk, és aztán a húga úgy osztotta ki a desszertes tányérokat, hogy mindenkinek jutott, csak pont az ünnepeltnek nem (ezen én már röhögtem, de utána nem, mert) vittem le a tortát, amit én sütöttem, egyedül baszakodtam a gyertyával, Gábor anyukája segített egyedül, de senki egy pillanatra rám nem figyelt volna, Gáborra se, senki nem fotózott, nem videózott, én vittem a tortát és még akkor is egymással dumált a két tesója, a gyerekek szétszéledve, majd a királykisasszonyos 10 éves kislány, hogy fordítsuk meg, mert Gábor nem 45 éves, hanem 54 (és utána még ez ment tíz percig, hogy "de Gabiiiii nézd, nem 45, hanem 54 vagy!!" és az anyja rá nem szólt volna) és az egész olyan volt, hogy mi az asztal egyik végében fújtuk a gyertyát meg köszöntöttük Gábort, a másik végében meg ment a harsány duma, igazából oda se néztek, semmi, amikor meg rájöttek, hogy megsértődtünk (én is), akkor "jaj nem igaz már, csinálunk rólatok egy képet, miért kell mindig megsértődni?", persze ajándékot nem hoztak, a gyerekek se, pedig ők mindig szoktak hozni a keresztapunak, Gábor két üveg italt kapott összesen a családtól, pedig 2 éve direkt szólt, hogy több italt nem szeretne kapni, egyrészt nem alkoholista, kettő alkoholt annak veszel, akit mondjuk nem annyira ismersz vagy max a kollégádnak, de nem a tesódnak, három Gábor mindig töri magát ajándékügyileg, hogy személyre szóló legyen, aminek az ünnepelt is örül, négy 25 éve italt kap ajándékba...úgyhogy végül megfogta a tortáját, megköszönte a kedves családi ünneplést és feljött az emeletre, én persze vele. 

Úgyhogy én is megfogadtam, hogy ez volt az utolsó, hogy családi szülinapozás meg fszom, hogy tortát sütök, de hogy minek, hogy készülünk, de minek?? Innentől kezdve szűk körben ünneplünk, csak hármasban, a mi kis családunk, egy morzsát nem sütök ezentúl semmilyen közös ünnepre (mondjuk az ünnep is csak nekünk számít, nekik úgy tűnik, egyáltalán nem). Lehel szülinapja is fent lesz majd nálunk, aki szeretne, az majd jön, de nem fogom lent tartani ebben a felfordulásban, amit a család fele leszar. Ajándék se kell, tartsák meg, cserébe mi se kérjük a tippeket, hogy unokaöcsinek meg huginak mi lenne jó karácsonyra...

6 megjegyzés:

  1. Szia, a múltkor olvastam ugye, hogy a nővéred szeretne a lakásodba költözni, ó, mondom (magamban), jaj, az nem jó. Nagyon sajnálom, hogy ilyen vacak helyzetbe kerültél, mert hogy is tudnál nemet mondani neki, borzalmas így élni, ahogy ők élnek. De a másik meg, hogy ennek a fsznak otthagyni a házat, azt nem szabad, nagyon nem!
    Nem akarlak sem bosszantani, sem elkeseríteni, de ez milyen ürge???!!!! Jó ég! Sajnálom nagyon :-(

    Ti nagyon helyesek vagytok, Lehel csodaszép kislegény!!!
    :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos nem túl rózsás a helyzet, ráadásul ami engem a legjobban bosszant ebben, hogy tesóm szerintem csak mondja, hogy szakít, de amúgy nem akar, vagy tudom is én... Az van, hogy itt nálam lehordja mindennek, panaszkodik, sír, aztán hazamegy és mégis inkább vele marad, mert mondjuk a csávó egy napig nem ivott. Anyám ugyanezt csinálta, 25 évet élt az alkoholista apám mellett, minden héten megesküdött, hogy elhagyja és elköltözünk stb, de sose változott semmi, egészen addig, míg őt vitte el előbb ez az egész.

      Törlés
  2. és ne haragudj a kéretlen okoskodásért.

    VálaszTörlés
  3. Amíg Lehel ilyen kicsi, addig minden érzékenyebben érint titeket, de szerintem csak ti hárman számítotok és ez nem azt jelenti, hogy tojni kell a többiekre és ezek a rosszul sikerült családi összejövetelek sem azt jelentik, hogy a többiek tojnak rátok, vagy Gáborra, egyszerűen csak azt, hogy mindenki elvan a saját életével és kevesen érzékenyek a másik érzelmei befogadására. Kialakul majd minden, okos vagy és helyén van a szíved, nem féltelek <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a helyzet, hogy igazából ezek a családi szülinapok, karácsonyok szinte mind ugyanolyanok. Én ezerszer szívesebben ünnepelnék szűk körben, most hármasban, tavaly még kettesben, mert mindig elveszik a hangulat, az ünnep varázsa, vagyis az inkább meg sem teremtődik. Én szeretek ünnepelni, nekem fontos dolgok ezek és kedvem szegi, amikor Gábor tesói beesnek és onnantól minden róluk szól és jaj minek a gyertya, minek a torta, karácsonykor minek ez, minek az, minden hülyeség, ami ünnepi...szóval persze, megyünk mi a közös ünneplésre, de 10-ből 9-szer "hangulatrombolva" van vége a számomra, számunkra.

      Törlés
    2. Ja, egyébként ebből aztán lett veszekedés, először persze úgy, hogy "a Gábor megint a rossz természetével ébredt", aztán este Gábor lement az anyukájával beszélni erről és utólag az anyukája nekünk adott igazat, hogy hát tényleg nem ez volt az év szülinapja és látta ő is, hogy a kutya se figyel ránk (őt leszámítva). Pedig tudni kell, hogy Gábor anyukája az esetek többségben a lányainak ad igazat, de most belátta, hogy nem így volt.

      Törlés