Tegnap megnéztük az Ezeregy éjszakát a Pesti Magyar Színházban. Egy icipicit tartottam tőle, merthogy musical és Gábor nem rajong ezért a műfajért. Én szeretem a musical-eket, van is pár kedvencem, de tény és való, hogy klasszikus színházi darabokra szívesebben megyek. A jegyeket ajándékba kaptuk még karácsonyra, ráadásul az első sorba szóltak. Volt amúgy kedvünk menni, de valamiért mégis úgy indultunk el itthonról, mintha a fogunkat húzták volna... Aztán végül szuper volt az este, a darab fantasztikus volt (nem túlzás!), a 140 percből 1 se volt unalmas, a színészek profik voltak, a látvány pazar, a zene és a tánc is mind kedves. Konkrétan lenyűgözött minket, Gábort is, pedig őt nehéz elkápráztatni egy zenés-táncos előadással. Én amúgy konkrétan a történetet sem ismertem, csak az Aladdin van meg gyerekkoromból, de a kettő nem ugyanaz, bár sok szereplő mindkét mesében jelen van és néhány jelenet is. Egyedül a székek voltak szinte már felháborítóan kényelmetlenek és picik, a szomszéd bácsi konkrétan átfolyt a székembe, de ha ez nem lett volna gond, akkor is szimplán bazi kényelmetlen volt. Teljesen ki volt ülve a közepe, nem is volt az egész ülés egy síkban, szóval én ilyen rossz székben még életemben nem ültem, ezért kb. végig is fészkelődtem az előadást és a végére fájt már mindenem. Na mindegy, a székek ellenére is nagyon ajánlom ezt a darabot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése