self care is not a luxury, it's a priority

  Nem vagyok valami fényesen mostanában, pedig igyekszem. Hiszem, hogy jönni fog az áttörés. Valahogy nem találom magam, illetve a rosszabb verzióm diadalmaskodik állandóan. Jó, túlzás, hogy állandóan, de az az énem, amit hiányolok, azt most nehezen és ritkán találom meg. Egyszerűen azt érzem, hogy nincs semmihez elég energiám, állandóan fáradt vagyok, sokszor nyűgös is és bár csinálom a dolgaimat, valahogy mégsem a várt eredmény fogad. Úgy értem, nem marad tartós a jókedvem, nem maradok életvidám. Pedig a jelenlegi helyzetem nem indokol ekkora fáradtságot, főleg egy olyan kis angyalka mellett, aki este 8-kor elalszik és végigalussza az éjszakákat. Lehel nagyon jó kisfiú, nappal is, semmi panaszom nem lehet és nincs is rá, nem ő az oka annak, hogy sokszor csak nézek ki a fejemből és arra sem tudom magam rávenni, hogy feltegyem a vizet főni a legegyszerűbb tésztás ebédnek. Egyébként ez a kicsit depressziós időszakom most nem olyan, amilyen máskor lenni szokott...sőt, nem is igazán nevezném depressziós időszaknak a mostanit. Csak valami hiányt érzek magamban, valamit keresek, amit nem találok meg és amikor belenézek a tükörbe, akkor alig ismerek magamra. Érdekes dolog ez. De ettől függetlenül nem adok akkora teret ennek a letargiának, hogy elvegye tőlem a kis élményeket és például akkor is elmegyek edzeni, ha nagyon nincs kedvem és épp azt érzem, hogy milyen jó lenne inkább itthon maradni. Próbálok nagyon odafigyelni magamra, mert bízom benne, hogy hamarosan újra a szeretett énem néz rám vissza a tükörből...

• szóval edzeni azóta is járok, holnap reggel is tervezek menni
• a héten valamelyik nap tiszta tavasz volt, ezért elmentünk egy kicsit kocogni, ami nagyon feldobott
  
• vettünk egy babaülést a biciklire (előre) és tegnap ki is próbáltunk, nagyon jót tekertünk a környéken
• voltam fodrásznál és eltüntettük a fekete hajamat, most újra barna, mint az eredeti, csak még annál is világosabb és nagyon jó érzés ez a változatosság
• találkoztam Ilonkával és ettünk tavaszi, meg nyári tekercseket ebédre
• megszabadultam végre az anyajegyemtől, olyan jó érzés letudni!
  
• annak ellenére is elmentem a héten egy babás programra, hogy előtte kicsit tartottam más anyukák közé menni 
• megnéztem végre egy sorozatot, pedig Gábort nem is érdekelte, de nagyon jó volt, lekötött
  
• rászoktam a teázásra, eddig csak mézes-citromos fekete teát és zöld teát ittam télen, de mostanában nagyon kívánom a menta vagy a gyömbér teákat, egyik nap pedig egy gyömbér-kurkuma filtert is találtam itthon, nagyon finom volt és így jobban megy az ivás is, a vízzel kevésbé

 

Most így ennyi jutott eszembe "öngondoskodás" címszó alatt, amiket viszonylag rendszeresen csinálok, és sejtem, hogy hosszútávon még jobb hatásuk lesz. Amit még próbálok sokszor, hogy nem bántom, ostorozom magam, hanem igyekszem megértő és türelmes lenni magammal és egyszerűen elfogadni, hogy ez most egy ilyen élethelyzet, egy ilyen időszak. Attól még lehet jó.

 

első bicajozás hármasban, kisfiam ♥, az új hajszínem és a mai ebéd