pillanatkép

  A mai nappal megnyitottuk itthon a strandszezont. Végül a rendes medence nem készült el és idén már nem is fog, így megint a kis egyszerű felfújható medencénk lesz ezen a nyáron is. Nem baj egyébként, persze tök szívesen úszkáltam volna már a rendes medencében, de a meleg ellen már ez a kis medence is egy áldás. Reggel kezdtük el felállítani és felfújni. A pumpa (szokás szerint) eltűnt, így szájjal fújtuk fel, hát nem volt könnyű. Azóta pedig már csordogál bele a víz, kíváncsi leszek, hogy mikorra melegszik fel, de szerintem holnapra már simán lehet benne fürdeni. Lehel is lent volt velünk egész délelőtt a kertben és iszonyatosan fontos dolgai voltak: locsolni, nézni a medencét, belelógatni a kezét és beledobálni azt a pár új kisautót, amit a mama talált neki most a teraszon, miközben kilomtalanított pár dobozt. Még egy traktor is volt közte, úgyhogy óriási volt az öröm! Aztán ebben ki is fáradt a kislegény, ezért rendhagyó módon már most (délelőtt 10:20) el is aludt.

Gábor meg épp most indult, elvitték Csubit az állatorvoshoz kontrollra, mert pénteken volt ivartalanításon. Egyébként szerintem minden rendben vele, bár pénteken jó sokáig kába volt még szegénykém, de azért estére megjött az étvágya. Meg sajnálom őt ezzel a parabolával a fején, mert hát ő még kölyök és nagyon szertelen és ezzel a tölcsérrel a fején nagy hülyeségeket csinál. Meg elég mókás is, mert persze már eltört egy-két helyen a tölcsér széle és csillogós ragasztóval lett körbetekerve és megerősítve, úgyhogy most szegényem tényleg úgy néz ki, mint akit a földönkívüliek pottyantottak ide. Apropó Csubi, nem írtam aztán, de jelentkeztünk vele suliba, viszont már nem fért be az induló csoportba, úgyhogy majd most valamikor nyáron indul a következő, ahová menni fog. Jár viszont ugyanide napközibe, ez kedden és pénteken szokott lenni és amikor valaki ráér a családból, akkor el szokta vinni (ez többnyire Gábor anyukája, de hát úgyis ő a kutya fő gazdája). Ez egy ilyen szocializációs napközi, ahol vannak más kutyák, meg emberek (oktatók) is, úgyhogy jót tesz a lüke fejének. 

Délután megyünk az ablakokért, mert a lakásba vettünk múlt héten két új tetőablakot, egyet a konyhába és egyet a fürdőbe. Elhozzuk őket, aztán Gábor majd beteszi, de valószínűleg nem ezen a héten fog kimászni a tetőre, amikor 35 fokok lesznek, hanem majd jövő héten. Én nem annyira örülök ennek az időnek és szerintem ezt minden évben le is írom, de egyszerűen ez van. Jó, persze, legyen jó idő, mert mi is szeretnénk mondjuk nyaralni menni, egyebek...de én valahogy 30 fok felett alig működöm. Most is bent ülök a klímás nappaliban. A játszótérre nem is tudom, hogy hogy fogunk így járni, mondjuk inkább nem fogunk, vagy majd csak késő délután ilyen fél 6 körül... Egyébként itt a játszóteret gyönyörűen felújították nálunk, kicserélték a régi mászóka-csúszda játékot is, ami bár jó kis retró volt és szerettük, de mozgott már az egész, nem volt biztonságos. Most a helyére egy sokkal kisebbet hoztak, mármint funkcióját tekintve több minden van rajta, de szerintem sokkal kisebb gyerekeknek való, mint az előző, magas csúszda. Meg kaptunk nagy napvitorlákat is, ami szintén szuper. A játszó mellett pedig megnyitották a hatalmas, új sportpályát, futókörrel, tenisz-, foci -és kosárpályával, pingpongasztalokkal, csomó új paddal és ezt mind körbeültették fákkal is. Nagyon szeretjük, gyakran járunk le és amióta megnyílt, kb. mindig tele van. 

De a melegre visszatérve, persze ez van és ezt kell elfogadni. Múlt héten mentünk volt nyaralni a Tiszára, de nem mentünk, mert ugye akkor pont esős hét volt és ilyen 20 fok körüli hőmérséklet. Most meg ezen a héten nem tudunk nyaralni menni családi okok, meg egyéb programok miatt. A jövő hét is necces még hasonló szempontok miatt, úgyhogy valószínűleg júliusban megyünk majd csak nyaralni. Sátrazni Tiszakécskére és Balatonlellére tervezünk menni, Nyíregyházára és Tiszafüredre meg rokonokat látogatni meg állatkertezni, úgyhogy biztos szuper nyarunk lesz idén is. Viszont strandon már voltunk kb. két hete, Tóalmáson, ami egy retró, de kedves és csendes kis strand, játszótérrel, meg mindennel, úgyhogy Lehel nagyon jól érezte magát, aznap egyáltalán nem kellett itthon altatni. Ja és hazafelé van egy szuper cukrászda-fagyizó, a Hisztéria, azt hiszem Tápiószecsőn. Gyönyörű a kertje, tele van kis tavakkal, amikbe mind aranyhalak úszkálnak, van szökőkút is és a süti/fagyi felhozatal is bőséges és nagyon finom minden, szóval ha arra jártok, érdemes megállni valami finomságra.

Nekem szokás szerint torlódnak a dolgaim. Amikor keresztanyámékat vártam kb. egy hónapja, akkor gyönyörűen összeszedtem a lakást, tényleg jó érzés volt belépni. Most sincs ez nagyon másképp, nagyon igyekszem, hogy ne halmozódjanak fel nagyon egyes dolgok (pl. ruhakupacok, cipőkupacok, játékok, egyebek), de közben amikor teszek-veszek, akkor mindig annyi mindent meglátok, amiket rendbe kéne tenni, hogy már elkezdtem írni róla egy listát. Pl. fent a babaruhák bedobozolása méretek szerint, a babajátékok eldobozolása, konyhaszekrény lomtalanítása és hát amivel állandó harcot vívok, azok a saját ruháim. De ezen a héten tuti nekiveselkedek és szép sorban haladok majd mindennel. Vagyis remélem, hogy így lesz. Most kéne, hiszen most lesz rá idő és úgysem csinálok mellette úgy semmi mást, úgyhogy itt a soha vissza nem térő alkalom.