egy közös tulajdon története

 Tegnap délután átmentünk Gödöllőre, mert nővérem a Balatonon van a gyerekekkel és meg kellett etetni a cicájukat. Ma is megyünk majd valamikor késő délután, ha Gábor hazaért. Szerintem tesóm amúgy tök jó kis albit talált. Igaz, amikor szombaton átmentünk megnézni, nagyon kivoltunk a melegtől. Szó szerint forróság volt a lakásban, mintha végig...nem is tudom, szaunában lettünk volna. Majd ha hazajönnek, akkor persze akar venni ventilátort. De maga a lakás nagyon kis cuki, 1+félszobás, amit a gyerekek birtokolnak, tesómnak pedig ott a nagy nappali, ő ott alszik. Van aranyos kis konyha, fürdő, külön wc, kamra, minden. Egyelőre egy évre írta alá a szerződést, aztán majd meglátja mi lesz utána. Nagyon remélem, hogy azért sürgetni fogja a ház eladását, mert szerintem ez így nagyon nem oké, hogy most az egészet otthagyta a pasinak, de közben azt is megértem, hogy idegileg/lelkileg nem bírt már egy fedél alatt maradni azzal az emberrel.

A sztori ugye az, hogy ők összejöttek, jártak, majd a pasi kitalálta, hogy vegyenek egy házat. Nővérem persze mindig is vágyott családi házra, meg már neki is kezdett elege lenni a belvárosból, így eladta azt a lakást, amiben addig éltek (ami egykor a nagymamám lakása volt, a hatodik kerületben az Oktogontól egy sarokra, szóval elég jó helyen). Eladták, aztán a gyakorlatban egyharmad-kétharmad részben vettek egy házat Isaszegen, de a ház amúgy 50-50%-kal került a nevükre. Ez persze oltári baromság volt, de most már mindegy, ez van. A csávónak hitelből lett pénze, hogy beszálljon az egyharmaddal. Miután meglett a ház, onnantól pedig mindent tesóm vett, az összes berendezési tárgyat, konyhát, csempét, festéket, zuhanykabint, vécé ülőkét, tévét, tényleg mindent az utolsó kiskanálig. Közben lett egy kutyájuk is, egy kölyök rottweiler. A kerti dolgokat is mind nővérem fizette, betonkeverő, kerti grill, medence, ásók, kapák, virágok, kutyaház. Tesóm autót is vett, de mivel neki nincs (még) jogsija, ezért az üzembentartó is az ember lett és ő használta, de olyan szinten, hogy pl. nővéremért soha nem ment el a munkába, soha el nem vitte sehova, de a végén már bevásárolni sem, hanem tesóm a gyerekekkel cipekedett haza egy-egy bevásárlásból. Ja, még egy esztergagépet is vett neki, mert a csávó előadta, hogy majd otthon is esztergál is így mennyi pénzük lesz. Hát nem lett. Írtam már korábban, hogy a pasi egy igazi alkoholista, aki 2 év alatt már vagy nyolcszor váltott munkahelyet, állandóan részeg, beszámíthatatlan, semmirekellő. Van egy fia, de amikor ő náluk volt, akkor tök egyértelmű volt számára, hogy majd vele is a tesóm tanul, meg főz neki, programozik vele. Ami még együtt nem is lett volna probléma, csak a csávó szerint ez nővérem feladata. A kisfiú amúgy nem szereti az apját, többször mondta is. Most már 11 éves, de már olyan 8-9 éves volt, amikor ilyeneket mondott, hogy "nem szeretem apát". A nővérem és a csávó között aztán elég hamar kihűlt minden, a csávó paraszt is lett és lelkileg kezdte el bántani tesómat, hogy hogy néz ki, mennyire  meghízott stb. Aztán a gyerekeit is bántotta, hogy hülyék, túl hangosak, idegesítőek. Később még durvábbakat is mondott mindenkire. Mi ugye már egy éve nem beszélünk vele, mert akkor jött ide szájkaratézni a házunk elé és akkor Gábor megmondta neki, hogy ide soha többet ne jöjjön. A kocsit, amit nővérem vett, totálkárosra törte részegen. Többször vitték haza rendőrök. Nővérem ennek ellenére kétszer vagy háromszor is elkísérte orvoshoz, mert a pasi mindig megígérte, hogy oké, elmegy elvonóra. Elvileg most is jár, meg szed gyógyszert, de hát közben azért mindennap részeg. A legutóbbi balesetért most két és fél évre elvették a jogsiját (már többször elvették amúgy, de miért nincs ilyen, hogy örökre??), kapott pénzbírságot és emellett 90 óra közmunkára ítélték. Közben persze funkcionális analfabéta, a végzést se tudta értelmezni, de egy egyszerűbb levelet se tud. Na de a lényeg, hogy amúgy a házat nagy nehezen elkezdték végül árulni kb. fél éve, de irreálisan magas áron (anno 35 millióért vették és utána 100-ért tették fel a hirdetést). Most ezt egy ideje jól levitték végre, bár szerintem még így is magas, viszont a nagyobb baj, hogy semmi normális, látható helyen nincs meghirdetve. Én ezt nem értem, tesóm helyében már rég felpakoltam volna mindenhova, sőt, ingatlanost is megbíztam volna, csak menjen el, csak szabaduljak a csávótól. A csávó most ott maradt egyedül a házban, illetve hát a kutyával, akit rettenetesen sajnálok. Remélem azért enni-inni nem felejt el adni neki. A kutya amúgy imádja ezt az embert, de hát a kutyák már csak ilyenek, ugye. Tesóm nem tudta volna vinni magával az albérletbe, így is nehezen talált a cicával. De őszintén, nem is akart volna lakásban tartani egy rottweilert. Még anno szó volt róla, hogy hozzánk esetleg jöhetne, de már két okból sem. Egyrészt a pasi biztos nem adná oda, hiszen azért szereti azt a kutyát, minket meg utál. Másrészt ide közben beköltözött Csubi, úgyhogy hely se igazán lenne itt még egy rottweilernek. De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jut eszembe sokszor az a szerencsétlen kutya.

Egyébként tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor és hogy fogják elpasszolni a házat és utána hogy rendezik az anyagikat, mert sejtem, hogy a csávó mindennel le akarja majd húzni tesómat és ilyeneket "el fog felejteni", mint a totálkárra tört autó, amit nővérem vásárolt.