szőke lettem és egyéb dolgok

  Sűrű hetem volt és elég nagy változások is történtek. Pl. szőke lettem. Erről annyit kell tudni, hogy ez nem valami régen vágyott dolog volt, sőt, inkább azt mondanám, hogy barna-párti voltam/vagyok, csak annyira hamar őszült a hajam és annyira nagyon (mondjuk 50%-ban), hogy én már kicsit el is voltam keseredve. Pár hónapja váltottam színt feketéről barnára (szőkésbarna melírokkal), most pedig eljutottam odáig, hogy bevállaltam a szőkét. Egyébként mindkettő a fodrászom ötlete volt, akiben nagyon bízom és aki szuperügyes. Szóval azt tudtam, hogy jó kezekben leszek. Most egyedül csak annyi van, hogy még szoknom kell. Nagyon. Mert bár már csütörtök óta beszőkültem, de még azóta is odakapom a fejem, ha elmegyek egy tükör előtt. Még nem igazán érzem azt, hogy ez én vagyok, de bízom benne, hogy megszokom majd. Úgyhogy képet még csak oldalról mutatok:

Az is nagy dolog volt, hogy felvettek ugye a munkahelyre és azzal kapcsolatban kellett rohangálnom a városban papírokért, utána meg voltam is egy ilyen próba/ismerkedős napon bent. Nekem tetszett a munka és nagyon szimpi volt mindenki. Holnap meg már mély víz, nyilván még nem kell mindent egyedül csinálnom, de már megyek be reggel rendesen dolgozni. Izgulok azért. A beosztás kb. minden héten más lesz majd, jövő héten hétfőn, kedden és pénteken fogok dolgozni. Szerintem ez így vállalható lesz. Lehel addig az apjával lesz. Már pénteken együtt voltak fél napot, amikor mentem arra a próbanapra és addig ők elmentek Újpestre egy szuper vizes játszótérre és állítólag Lehel a kocsiban mondogatta hazafelé, hogy "onya, onya" (anya), ami nagyon jól esik, mert eddig mindig csak azt ismételgette, hogy "appa, appa" (apa). Aztán...voltam végre vérvételen is, de az orvoshoz még nem volt időm visszamenni. Beigazolódott a vérszegénység és a tsh-m se olyan, amilyennek lennie kellene. Mármint ez utóbbi a normál tartományban benne van, tehát ezzel a házi orvos nem fog továbbküldeni, de én tudom, hogy az eredmény akkor sem jó, magas. Úgyhogy keresnem kell egy jó endokrinológust, ez a következő feladatom. 

A nyár utolsó hétvégéje meg vegyesen telik. Tegnap délelőtt a gyerekszobával próbáltunk haladni, délután pedig felugrottunk tesómhoz, utána meg ismerősöket látogattunk meg Gödöllőn. Volt trambulin, ami nagyon tetszett Lehelnek, úgyhogy az idő nagy részét ott töltöttük, én meg Sajóra, a bobtail kutyára voltam teljesen rákattanva. Nem maradtunk egyébként sokáig, de este Lehel kb. 3 perc alatt el is aludt, mi Gáborral még késő estébe nyúlón beszélgettünk a nappaliban, ölünkben a cicákkal (mindig eszembe jut, hogy sosem írok a cicákról, de persze nagyon jól megvannak, kis rosszaságok szokás szerint).

Ma pedig Gábor dolgozik, én fél 7-kor keltem, vagyis persze Lehel kelt akkor, úgyhogy én is (kénytelen voltam). Ittunk egy kávét és egy tejet, majd kimentünk a játszótérre egy órára, aztán hazasiettünk a meleg elől. Itthon aztán sütöttem egy szilvás-fahéjas pitét, mert vettünk múltkor a piacon két kiló szilvát és valami finomat akartam készíteni belőle. Ehhez a sütihez most kipróbáltam a datolyapasztát és nagyon jól működött, szóval a süti cukormentes és édesítőszermentes lett (én nem szeretem az édesítő ízét). Most nagy kísérletezésben vagyok ezen a téren. A héten már korábban is kipróbáltam a datolyapasztát egy energiagolyóhoz, de maradjuk annyiban, hogy az nem sikerült (iszonyú édes lett és a kívánt állagot sem sikerült elérnem vele). De ebben a pitében szuperül működött és a tetejére pakolt szilvához is tettem egy kis pasztát, amikor összeforraltam. Ebédre pedig kókusztejes curryt készítettem zöldségekkel. Került bele sárgarépa, cukkini, édesburgonya és ananász, mellé pedig basmati rizst főztem (végre lehet újra kapni). Nagyon finom lett, Lehel is szépen evett belőle. Aztán pedig, amíg Lehel délután aludt, szusszantam egyet az új, munkás hetem előtt: megnéztem az aktuális minisorozatom (A Body That Works) utolsó részét és jól kisírtam magam rajta (teljesen visszahozta azt a napot, amikor a kisfiam született). 

 

Dióhéjban most ezek vannak, én meg próbálom szokni a szőke tincseket.