vasárnap, május 24

feels like summer days

  Ez a hosszú hétvége valahogy nagyon nyári hangulatot idéz számomra. Az előtte való napokban is megvolt már ez az érzés. Szerdán szabadságon voltam itthon, délre volt időpontunk a védőnőhöz. Előtte és utána is szerettem volna valamit csinálni. Reggelre beterveztem, hogy kinézünk a piacra. Nagyon szép húst és zöldségeket szoktunk ott venni, de olyan ritkán jutunk ki. Pedig minden sokkal szebb. Mindig megfogadom, hogy hetente egyszer kimegyünk majd, de aztán ritkán alakulnak úgy a dolgok. Szerdán viszont kimentünk és mindenféle finomat sikerült venni. Lehel lángost szeretett volna enni reggelire, én is ettem volna, de aznap sajnos pont zárva voltak. Hazajöttünk, elpakoltam a hűtőbe, kicsit chilleztünk, játszottunk, aztán délre lementünk a rendelőbe. Pikkpakk végeztünk, nagyon büszke voltam a gyerekemre, nemcsak azért, mert okos, hanem mert olyan kis nyitott is. Én nagyon nem ilyen voltam. De ő rögtön beszélgetett a védőnővel, mondta miket lát, mi micsoda, számolt háromig, a doktornőnél is nagyon ügyes volt. Megígértem Lehelnek, hogy ezután elmegyünk egy boltba, ahol régi kincsek vannak. Egyébként már én is szerettem volna elmenni egy ideje az itteni cseriti boltba. Régi típusú tányérokra vágytam, de végül pont olyat nem láttam, ami nagyon tetszett volna, viszont vettem két pici üveg ékszertartót. Lehel két kincset választott, egy autópályát és egy kisautót. Egyik se volt még itthon ugyanis (...). Hazafelé totálisan kidőlt, már a boltból kifelé alig bírt sétálni, felkérte magát, cipeltem és szinte már aludt, mire beraktam a kocsiba. Még azután is aludt egy órát, hogy hazaértem és letettem a kanapéra. Összeütöttem közben egy gyors gyümölcsös sütit maradékokból. Aztán már nem is tudom mit csináltunk később, szerintem szokás szerint a kertben töltöttük az időt. Talán már írtam, hogy vettem neki pár hete egy óriási markolót, ami igazi jolly joker, rengeteget játszik vele és van, hogy egy óráig is csak az köti le. Az persze hozzátartozik a történethez, hogy sarazhat vele. Először általában gödröt ás, utána meg házat épít. Imádja. 

Utána megint be kellett mennem dolgozni két napra, szörnyű. :) Szombaton magamtól felébredtem 5 után. Nem tudtam nyugodtan aludni, mert volt aznap egy vizsga, amit már 7-től meg lehetett írni és én erre pályáztam. Meg is írtam hamar, nem lett valami fényes, de nem is készültem rá sokat. A napi terv aztán az állatkert lett volna, de voltak fenntartásaim. Egyrészt voltunk kint másfél éve és nagyon olyan érzésem volt, hogy egyszerűen üres, alig vannak állatok. Másrészt azt sejtettem, hogy tömeg várható. Gábornak is elmondtam a kételyeimet, mire ő kitalálta, hogy menjünk hajókázni. Elvileg mindent megnézett hozzá, így fél 11-re kimentünk a Batthyány térre. A hajó jött is, de dugig volt, Gábor meg nem vett rá jegyet és elvileg csak előre megváltott jeggyel használható. Úgyhogy újraterveztünk, addig Lehel kapott egy fagyit, mi meg kitaláltuk, hogy akkor elmegyünk a Budakeszi Vadasparkba. Szuper választás volt, hamar ott voltunk, tömeg se volt, lehetett őzikét és kecskét etetni és simogatni, nagyot sétáltunk, volt törpevasút is. Hazafelé Lehel megint elájult, mi is elfáradtunk. Itthon Gábor főzött, én takarítottam. Estére valami jó kis filmet terveztünk, de ez mostanában szinte sosem jön össze. Lehelnek kitolódott egy ideje az elalvása, leginkább fél 9-9 között alszik el, én utána kimegyek, de sokszor már fél 10-kor elalszom, ha filmet kezdünk nézni... Ma Gábor elment dolgozni, én folytattam a nagytakarítást, nemrég lettem kész vele. Már megnyugtatóan rend és tisztaság van, néhány dolgokkal kell még pepecselnem majd. Most lejöttünk a kertbe, a hintaágyban írom épp ezt a posztot, Lehel építőzik a teraszon. Iszonyú nyugi és csend van, meleg van, konkrétan olyan, mintha nyár lenne. Késő délutánra van programom is, nővéremmel találkozok Gödöllőn, beülünk kávézni, utána meg moziba megyünk. Nagyon várom, ezer éve nem találkoztam vele kettesben, hogy tudtunk volna egy jót beszélgetni. Lehel már most hiányzol, kérdezgeti, hogy hánykor fogok elmenni és hova. Eddig nem volt ilyen, de remélem nem lesz sírás. Egyébként altatásra már itthon leszek. Holnap aztán nagy családi szülinap lesz. Én nem készülök semmivel, mert anyósom süt-főz, de nálunk lesz fent a buli a kutya miatt (akitől mindenki fél), úgyhogy ezért is ragaszkodom a szép rendhez... Aztán a héten pénteken megint itthon leszek.. Egyszerűen nyár! 💛 
 

3 megjegyzés:

  1. Szia! Megírnád, hogy hol vetted a markolót a kisfiadnak?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Jatekshop.eu oldalon rendeltem, LENA márkájú óriás markoló, 65 cm. :)

      Törlés
  2. Köszönöm szépen!

    VálaszTörlés