ációóó

  Éjjel most nagyon jól aludtam, ezt tökre érződik a reggelemen is, egészen más a hangulatom. Bevittem Lehelt a bölcsibe, odafelé azon gondolkodtam, hogy még emlékszem az első napokra, hetekre, amikor vittük reggel és már az autóban szomorkodott, volt, hogy sírt is, most meg már ott tartunk, hogy csak három nap van hátra neki is és vége a bölcsis éveknek. Ráadásul már olyan hévvel megy be, hogy vissza kell rántanom puszira, mert hát a csoportban már bent vannak a barátai és azonnal menni kell autózni.... Hazafelé felvettem egy csomagot. Itthon aztán még reggeli előtt gyorsan kitakarítottam a cicákat, mert ha előbb leülök, akkor nehezen állok fel munkába indulás előtt, hogy még takarítsak is. Nagyon gyorsan kész lett, alomcsere, porszívó, felmosás. Nem tudom más macskák is ilyenek-e, de az enyémek kb. azonnal bemennek mindig a friss alomba pisilni, mintha csak erre vártak volna és addig tartogatták volna. Nyilván nem így van, de olyan vicces fejet vágnak ilyenkor.

Nem voltam éhes, de végül olyan jót találtam ki reggelire, hogy időközben megjött az étvágyam. Volt még egy wrap a zacskóban, abba tettem jégsalátát, sonkát és görög káposztasalátát. Isteni lett. Most azon gondolkodom, hogy igyak-e második kávét...a nap hosszú lesz és eseménydús, ráadásul kívánom is, úgyhogy szerintem iszom. 

Nálunk ma van az utolsó nap a nyári zárás előtt, szóval ma jönnek utoljára a gyerekeim. Az egyik kislánytól már tegnap elköszöntünk, mert ő ma már nem jön. Írtunk neki a családi füzetbe egy kis búcsúverset és egy közös fotót is beragasztottunk. Ilyet amúgy minden búcsúzó gyereknek csináltunk. Nem vagyok álszent, egy nagyon nehéz gyerekem nem feltétlenül fog hiányozni. Ez a kislány borzasztó agresszív és a csoport napjait elég sokszor megkeserítette. Ráadásul annyira figyelemigényes, hogy emiatt sokkal kevesebbet tudtam a többiekkel foglalkozni. Kb. mindig azt kellett nézni, hogy kit fog ütni, rúgni, kinek a haját fogja megcibálni. Na ez a viselkedés nem fog hiányozni. Egyébként múltkor róluk is néztem vissza képeket, még a karácsonyi ünnepségről meg a farsangról, és ők is annyira picikék voltak még akkor, csak ugye nekem se tűnik fel, mert majdnem mindennap látom őket. De már igazi ovi-érett kis tökmagok lettek, elmennek hát... :( Azért nem mondom, hogy este itthon nem lesz jó leülni a kanapéra azzal a tudattal, hogy vége a nevelési évnek és jön négy hét nyári szünet.

A hétvégére mindenféle terveink vannak, Gábor is itthon lesz, együtt is programozunk és külön is, meg jókat alszunk majd, alig várom.